Toochee

Sokan remélik azt, hogy ha a forgalom fölé emelkedhetnének, megszabadulhatnának az autózás nyűgeitől. Ezért többen is kísérleteznek a repülő autóval. Az amerikai Terrafugia cég 2006-ban alakult, hogy létrehozza az első ilyen szerkezetet.

A madéfalvi vérengzés (régiesen mádéfalvi) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt. A köztudatba úgy vonult be, mint a madéfalvi veszedelem. Azonban a név egy évszázados rejtélyt is hordoz.

(fotó: Horváth Ferenc, www.erdely-szep.hu)

A japánok két dologról híresek: nekik vannak a legjobb kütyüik, és a legőrültebb ötleteik. Néhány japán egyetemista ejtőernyős-szimulátort épített magának a Google Föld segítségével.

A hozzávalók: 8 lökött egyetemista, egy fedett csarnok, álványzat, 10 méter kötél, egy notebook, egy projektor, némi kék vászon felhőcskékkel díszítve, egy kisebb szélgép, egy füstölő, és a hangulathoz némi pattogtaott kukorica.

Az alábbi video önmagáért beszél:

Ne hagyd ki a többit sem.

Amber a kutyám sztár lett. Kis Ramónával, a Barátok közt Zsófijával szerepel egy képen egy gyönyörű naptárban. A tovvábbi oldalakon is tucatnyi kutya és tucatnyi sztár: színészek, énekesek, riporterek. Két dolog köti őket össze: rajongás a német juhász kutyákért, és a Német juhász fajtamentés alapítvány. Egy elegáns ajándék, egy nemes cél érdekében. De miért is került ide az én kutyám?

Mindig is tiszteltem azokat, akik felvállaltak egy olyan célt, amely mások szemében képtelenségnek, lehetetlennek, sőt, egyenesen őrültségnek tűnt. Az ilyeneket támogatni kell. Ilyen a magyar Puli Space Technologies. Most gyorsan kell a segítség, hogy ne bukjanak el az elején.

Hogy is veszik maguknak a bátorságot, hogy a nagy űrügynökségekkel és a világgal szemben ők akarnak először a Holdra jutni! Mert ez a céljuk, olyan új technológiák kifejlesztése, melyek lehetővé teszik űrjárművek rendszeres indítását a Holdra. Legkésőbb 2014-ben saját készítésű egységet akarnak küldeni a Holdra, ezzel teljesítve a Google Lunar X PRIZE kihívását.

Előző írásomban egy gondolatkísérletben azt vettem számba, miért is nem működhet a mindennapi életben a láthatatlanság úgy, ahogy mi szeretnénk. De vegyük kicsit komolyan a kérdést.

A továbbiakban beszéljünk egyszerűen csak a látható fényről, mert amit erről állítunk az a többi elektromágneses hullámra is igaz, legyen az bármilyen frekvenciájú. A valódi láthatatlanság az, ha egy tárgyon úgy halad át a fény, hogy nem töri azt meg. Ebben az esetben nem verődik vissza róla, és tökéletesen látszik a tárgy mögött minden, hiszen az azokról visszaverődő fény szintén akadálytalanul jut el a néző szemébe.

Az emberi agy nagyon könnyen becsapható. Ezen alapul a mozi, mint technológia, de a bűvészek is ebből élnek meg.

Az agy átveréséhez Svédországban a virtuális valóságot hívták segítségül. A Karolinska Orvosi Egyetem munkatársai egy próbababa fejére két CCTV kamerát, a kísérleti alany fejére képernyős sisakot tettek. Az alany úgy látta, mintha a próbababa teste a sajátja lenne.

Ekkor a próbababa és az alany hasát is ugyanott megérintették egy pálcával. Pár perc után az alany sajátjaként fogadta el a próbababa testét. A következő kísérletben egy másik személyre erősítették a kamerát, aki kezet fogott a kísérleti alannyal. Bár a sisakmonitoron saját magát látta, mégis az idegen testet fogadta el sajátjaként. Ez az önbecsapás még akkor is működött, ha a két személy jelenősen eltért egymástól. Érdekes, hogy ez csak addig működött, amíg az idegen test emberszerű volt.

A tudósok ezzel a kísérlettel annak eredtek a nyomába, hogy az agy hogyan alakítja ki a képet saját magáról, milyen tényezők képesek ezt befolyásolni vagy torzítani. Ez komoly segítséget jelenthet az „énkép-zavarral” küszködők, például az anorexiások kezelésében. De szintén komoly az érdeklődés a robotika területéről is.

A régi igazság szerint az ember az, amire emlékezik. De mi a helyzet akkor, ha már a saját emlékeinkben sem bízhatunk, mert az emlékezetünk befolyásolható?

Az oktatás egyik legnagyobb problémája és feladata - a tudásátadás mellett -, hogy miként bánjon a legjobbakkal és a leggyengébbekkel. Vagyis milyen mértékben tud felzárkózást biztosítani a hátrányos helyzetűeknek, és milyen módon tudja kihasználni a legkiválóbbak veleszületett képességeit.

Egy magával ragadó elektromos járgány, amely kicsit olyan, mint a velocipéd, talán a világ egyetlen kétkerekű monociklije, és új értelmet nyer a kormányülés is. Bár senkit nem ültethetünk magunk elé, de vígan robognánk vele a pesti flaszteren. Ime a YikeBike!