A madéfalvi vérengzés (régiesen mádéfalvi) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt. A köztudatba úgy vonult be, mint a madéfalvi veszedelem. Azonban a név egy évszázados rejtélyt is hordoz.
(fotó: Horváth Ferenc, www.erdely-szep.hu)
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
1764. január 7-én, az ortodox karácsony másnapján a székelyek vezetői Madéfalván találkoztak. A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására. A vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le. Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.
És jöjjön a rejtély. 1899-ben oszlopot emeltek a tragédia emlékére. Az emléktáblán szerepel a székelygyilkosság latin elnevezése Siculicidium. Érdekesség, ha a szó betűinek megadjuk a latin számok szerinti értékét (sICULICIDIUM vagyis I+C+V+L+I+C+I+D+I+U+M) Akkor 1764-et, a támadás évét kapjuk. A Siculicidium szó úgy adja ki az 1764-es évszámot, ha a két darab U-t V-nek tekintjük. Ez a latin nyelvű kronosztikonokban (évszámrejtő szó) teljesen elfogadott átváltás.
Az emlékmű táblája
