Toochee

Valódi kapcsolatok kontra virtuális kapcsolatok. Világfalu kontra elmagányosodás.Vidám bulik vagy magányos élet. Család vagy macskasimogató bár. Néhány választás, ami a jövőbeni kapcsolatainkat írja le.

A kriogenika, a halál utáni lefagyasztás alaposan megosztja, mint a tudós társadalmat, mint az átlagembereket. Csodás lehetőség, véli az egyik oldal, egetverő csalás, vág vissza a másik. De vajon kinek van igaza? Talán mindkettőjüknek.

A halálos betegeknek jelenthet reményt, ha felfüggesztik életműködésüket addig, amíg meg nem találják betegségükre a gyógymódot. De azok is erre a fagyos sorsra juthatnak, akik elégedetlenek napjainkkal, és egy jobb jövőben reménykedve inkább ott akarnak élni.

A kriogén tartósítást halott embereken hajtják végre, közvetlenül a halál beállta után. A testet fokozatosan lehűtik mínusz 196 fokra, majd folyékony nitrogénnel töltött, speciális hőálló tartályokban "várják kiolvasztásukat, és életre keltésüket.

Ha esélye lenne arra, hogy visszatérjen az életbe, miután évtizedeket töltött folyékony nitrogénben, Ön megtenné? Nagyon sokan igen. Szerintük ez egy remek lehetőség, és ha az esély a sikerre csak egy a millióhoz, vagy akár 1 a tízmillióhoz, már akkor is megéri. Emberek százmilliói lottóznak hétről hétre, pedig annak az esélyei sokkal rosszabbak. Akkor miért ne? A módszer egyszerű.

A képen látható póló ránézésre semmiben sem különbözik hétköznapi társaitól. De két, szemmel nem látható "apró" különbséggel bír. Az egyik az ára: 12 000 dollár, vagyis kb. kettő és fél millió forint. A másik, hogy golyóálló.

Gond merült fel a környezetbarát hibridhajtású autók esetében: elektromos meghajtás esetén csaknem teljesen hangtalanok. Emiatt több gázolásos baleset történt már. Vicces, de később sok problémát okozó megoldást találtak a Lotus mérnökei.

Az alábbi szösszenetet most olvastam, kiváló példája az olyan "tudományos" elméletgyártásnak, amely teljesen fals eredményt hoz:

5 fontos tanács, hogyan éld túl a cápatámadást:

1. Ne fürödj tengerben vagy óceánban!
A cápatámadások túlnyomó többségére nagy mennyiségű, sós vízben, ismertebb nevein: tengerben vagy óceánban kerül sor. A veszélynek kitettség ellenőrzésére egy egyszerű módszer: kóstold meg a vizet. Ha sós, akkor ne menj bele.

Bár a keresztény kultúrkör a Bibliából ismeri a történetet, a özönvíz a leggyakoribb a legendák között. Gyakorlatilag minden ókori kultúrában létezik történet egy nagy áradásról, amelyet csak néhány ember élt túl egy nagy bárkában. Több mint 230 özönvíz legenda tartalmazza ugyanazokat az elemeket, sugalmazva, hogy a történelmi forrásuk egy és ugyanaz, ami a múltban mély benyomást tett a katasztrófa túlélőire. Sokan ezért állítják, hogy az özönvíz, úgy ahogy leírták megtörtént. De egyáltalán megtörténhetett?

Vajon hány barátunk van? Hogyan veszíti el az internet korában ez a szó az igazi jelentését: barát? Milyenek a kapcsolati viszonyok? Megszabadulhatunk az álbarátságoktól?

Egy rövid eszmefuttatásomban próbálok ezekre a kérdésekre választ keresni a netidők blogjában.

Ne hagyd ki a többit sem.

Nézzünk szembe a tényekkel, gyermekkorunk óta egyik legnagyobb vágyunk a láthatatlanság. Hány olyan szituációba kerülünk nap mint nap, amikor mit nem adnánk Harry Potter köpenyéért! Hány film született ennek előnyeiről és hátrányairól! És mégis vágyunk rá szüntelen.

Pedig ha vesszük a fáradságot, és alaposan végiggondoljuk az egészet, rá kell ébrednünk, a láthatatlanság nem is hatásos. Közelről legalábbis semmiképpen. Távolabbról már igen. Nézzük meg néhány kérdését a problémának!

Nem hiszem hogy sokan gondolkoztak már el azon, mi is lenne akkor, ha nem lenne kísérőnk a Hold? Milyen következményei lennének ennek? Tény, hogy nem lennének azok a romantikus nyári andalgó séták a holdfényben. De a következmények ennél sokkal súlyosabbak.