Toochee

Így karácsony idején többet nézünk fel az égre, és gyakrabban firtatjuk, hol is a helyünk az univerzumban. Azonban a világegyetemben a léptékek emberi ésszel felfoghatatlanok. De próbáljuk megérteni a környezetünk méreteit. Meglepő, hogy mennyire torz kép él bennünk naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról.

Az űrben a méretek a távolságok olyan hatalmasok, hogy az emberi az szinte nem is képes felfogni. Legkönnyebben akkor értjük meg a valóságot, ha van viszonyításialapunk. A képeken arányaiban tudjuk megérteni a bolygók és csillagok méreteit.

A naprendszer kőzetbolygói: a Föld, a Vénusz, a Mars, a Merkúr, és (azóta plutoiddá lefokozott) Plutó. A Vénusz csak kicsit kisebb, mint a Föld, de meglepően apró a testvérbolygónak számító Mars.

Íme a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Előttük az előző képen látott kőzetbolygók.

A képre felkerült a Nap is. A gázóriások jól látszanak, de a kőzetbolygók épphogy még észrevehetőek.

Lépjünk ki a naprendszerből, jöjjenek a csillagok. A föld eltűnt a képről, a Jupiter akkora, mint egy képpont. A Nap eltörpül a vörös óriáscsillagok, a Szirius, a Pollux és az Arcturusz mellett.

Jöjjenek a gigászok. A Nap már nem is látszik, mérete csupán 1 képpont. A vörös óriások is eltörpülnek. Íme a Rigel, az Aldebaran, és a Betelgeuse. A képen a legnagyobb az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.

Az Antares változócsillag, kb. 600 fényévnyi távolságra van. Sugara 300 millió kilométer. Ha a Nap helyére tennénk, a felszíne a Mars pályáján túl esne.

Sajos a képsorozat alkotói itt megálltak, és a kék óriások, valamint a kék szuperóriások  nem kerültek bemutatásra.

És most nyugodtan elmélkedhetünk saját fontosságunkon.

Ne hagyd ki a többit sem.

A Puli Space Technologies december 15-i utolsó felhívására is számosan csatlakoztak a Puli "Kis Lépés Klub"-hoz - azon független emberek közösségéhez, akik támogatják, hogy a Puli Space Technologies csapata a Google Lunar X Prize 30 millió dollár összdíjazású versenyen teljes jogú, nevezett tagként vegyen részt, és legkésőbb 2014. december 31-ig elküldje saját robotját a Holdra. A "Kis Lépés Klub" tagjai eddig közel 1 millió forintot adományoztak, amelyet a csapat az 50 ezer dolláros nevezési díj befizetésére fog felhasználni. Külön öröm a csapat számára, hogy támogatások nemcsak hazánkban, de az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban élő magyaroktól is érkeztek.

A legnagyobb bolygó, amelynek ismerjük az átmérőjét és tömegét, a TrES4. A Herkules csillagkép egyik csillaga körül keringő bolygó hetven százalékkal nagyobb, mint a Jupiter, de a tömege a Naprendszer óriásának mindössze nyolcvan százaléka. Olyan sűrűségű, mint a tejszínhab vagy a parafa.

Mindig is tiszteltem azokat, akik felvállaltak egy olyan célt, amely mások szemében képtelenségnek, lehetetlennek, sőt, egyenesen őrültségnek tűnt. Az ilyeneket támogatni kell. Ilyen a magyar Puli Space Technologies. Most gyorsan kell a segítség, hogy ne bukjanak el az elején.

Hogy is veszik maguknak a bátorságot, hogy a nagy űrügynökségekkel és a világgal szemben ők akarnak először a Holdra jutni! Mert ez a céljuk, olyan új technológiák kifejlesztése, melyek lehetővé teszik űrjárművek rendszeres indítását a Holdra. Legkésőbb 2014-ben saját készítésű egységet akarnak küldeni a Holdra, ezzel teljesítve a Google Lunar X PRIZE kihívását.

Ha hajlandó befektetni mindössze tíz dollárt, a jövője 500 év múlva biztosítva lesz. Legalábbis ezt állítja honlapján a Time Travel Fund amerikai vállalat. A cég szerint az időgépet fel fogják találni, és náluk be lehet biztosítani a jövőnket.

Sokszor szóba kerülnek a jégkorszakok, amelyből több is volt a Föld történetében, a számunkra legismertebb kis jégkorszak a múlt század elején ért véget. De a valaha volt két legnagyobb jégkorszakhoz igencsak vissza kell mennünk az időben. Az első ideje még bizonytalan, kezdetét 2,7-2,2 milliárd évre teszik, a másik 800 millió éve kezdődött. és mindkettő évszázmilliókig tartott. A jég kiterjedését illetően azonban tudósok két táborra oszlanak. Az egyik csoport szerint a jég csaknem az egyenlítőig, az ötödig szélességi fok környékéig ért. A másik csoport szerint bolygónk teljesen befagyott, és kialakult a hógolyó-Föld.

Nem kell egyesekből és nullákból felépíteni a virtuális világot és a virtuális testet ahhoz, hogy digitális állampolgárok legyünk. Elég, ha az állam és az állampolgár között a kapcsolat az.

Új kulcsszavakat kell megtanulnunk: e-demokrácia, e-kormányzás, e-önkormányzás, e-közigazgatás, digitális esélyegyenlőség, digitális átállás, és még hasonló kifejezések tucatjai. A digitális esélyegyenlőség pont azt jelenti, hogy ezekre a fogalmakra ne úgy nézzünk, mint óvodás a lexikonra, hanem megértsük, használjuk, és alkalmazzuk azokat, illetve értsük a mögöttük rejlő folyamatokat.

Valódi kapcsolatok kontra virtuális kapcsolatok. Világfalu kontra elmagányosodás.Vidám bulik vagy magányos élet. Család vagy macskasimogató bár. Néhány választás, ami a jövőbeni kapcsolatainkat írja le.

A képen látható póló ránézésre semmiben sem különbözik hétköznapi társaitól. De két, szemmel nem látható "apró" különbséggel bír. Az egyik az ára: 12 000 dollár, vagyis kb. kettő és fél millió forint. A másik, hogy golyóálló.

Nem hiszem hogy sokan gondolkoztak már el azon, mi is lenne akkor, ha nem lenne kísérőnk a Hold? Milyen következményei lennének ennek? Tény, hogy nem lennének azok a romantikus nyári andalgó séták a holdfényben. De a következmények ennél sokkal súlyosabbak.