Toochee

Mindenkinek egyéni az alvásigénye, vagyis hogy az agyunknak hány óra alvásra van szüksége. Mi talán nem is ismerjük, azonban az agyunk tisztában van vele. Pontosan tudja, hogy mikor hagyjuk ki az alvást, és felelősségre von az elmulasztott percekért.

Ha szóba kerül az uránium, illik pánikba esni, és jajongani a sugárveszély miatt. Pedig létezik biztonságos és szép felhasználása is, amelyet így karácsony előtt időszerű bemutatni. Egy méltatlanul háttérbe szorult érdekesség: a világító uránium-üveg.

Kevesebb mint másfél kilogrammnyi piszkosfehér, szivacsos szövet. De ez határoz meg mindent: létezésünket, életünket, tudatunkat. Az agy.

Évszázadokig azt hitték, hogy az agy csak egy nagy mirigy, a gondolatok a szívben vannak. Még Arisztotelész is azt hitte, hogy az agy csak a vér és a szív hűtéséért felelős. Ez az elmélet több mint ezer éven át tartotta magát. Ma már sokkal többet tudunk az agyról. És mégis szinte semmit. Minden egyes megválaszolt kérdés újabbak tucatjait szüli.

A szépség mindenkit elbűvöl. Amikor párt választunk, mindenki a szépséget keresi. De miért? Hihetetlennek tűnik, de amikor a külső alapján választunk, az csak megóv minket a mutációktól. És íme a tökéletes mutáns: Saira Mohan.

Sokszor szóba kerülnek a jégkorszakok, amelyből több is volt a Föld történetében, a számunkra legismertebb kis jégkorszak a múlt század elején ért véget. De a valaha volt két legnagyobb jégkorszakhoz igencsak vissza kell mennünk az időben. Az első ideje még bizonytalan, kezdetét 2,7-2,2 milliárd évre teszik, a másik 800 millió éve kezdődött. és mindkettő évszázmilliókig tartott. A jég kiterjedését illetően azonban tudósok két táborra oszlanak. Az egyik csoport szerint a jég csaknem az egyenlítőig, az ötödig szélességi fok környékéig ért. A másik csoport szerint bolygónk teljesen befagyott, és kialakult a hógolyó-Föld.

A kriogenika, a halál utáni lefagyasztás alaposan megosztja, mint a tudós társadalmat, mint az átlagembereket. Csodás lehetőség, véli az egyik oldal, egetverő csalás, vág vissza a másik. De vajon kinek van igaza? Talán mindkettőjüknek.

A halálos betegeknek jelenthet reményt, ha felfüggesztik életműködésüket addig, amíg meg nem találják betegségükre a gyógymódot. De azok is erre a fagyos sorsra juthatnak, akik elégedetlenek napjainkkal, és egy jobb jövőben reménykedve inkább ott akarnak élni.

A kriogén tartósítást halott embereken hajtják végre, közvetlenül a halál beállta után. A testet fokozatosan lehűtik mínusz 196 fokra, majd folyékony nitrogénnel töltött, speciális hőálló tartályokban "várják kiolvasztásukat, és életre keltésüket.

Ha esélye lenne arra, hogy visszatérjen az életbe, miután évtizedeket töltött folyékony nitrogénben, Ön megtenné? Nagyon sokan igen. Szerintük ez egy remek lehetőség, és ha az esély a sikerre csak egy a millióhoz, vagy akár 1 a tízmillióhoz, már akkor is megéri. Emberek százmilliói lottóznak hétről hétre, pedig annak az esélyei sokkal rosszabbak. Akkor miért ne? A módszer egyszerű.

A képen látható póló ránézésre semmiben sem különbözik hétköznapi társaitól. De két, szemmel nem látható "apró" különbséggel bír. Az egyik az ára: 12 000 dollár, vagyis kb. kettő és fél millió forint. A másik, hogy golyóálló.

Nem hiszem hogy sokan gondolkoztak már el azon, mi is lenne akkor, ha nem lenne kísérőnk a Hold? Milyen következményei lennének ennek? Tény, hogy nem lennének azok a romantikus nyári andalgó séták a holdfényben. De a következmények ennél sokkal súlyosabbak.

Ki ne álmodozott volna arról, hogy eljusson azokra a helyekre, amelyeket a filmekben látott. Ez ma már sokkal könnyebb, mint gondolnánk.

Generációm legmeghatározóbb filmes élményei között előkelő helyen áll, a Csillagok háborúja és az Elveszett frigyláda fosztogatói. Ámulva olvastuk, hogy Petra városa, és az ahhoz vezető kanyon nem Spielberg agyszüleménye, a Tatooin bolygó föld alatti otthonai sem Lucas fantáziáját dicsérik. Mind a két hely létezik, és ezek természet (illetve ember-) adta szépsége ihlette meg a filmeseket. Sokan gondolták akkoriban, ezt nekem is látni kell.