Kevesebb mint másfél kilogrammnyi piszkosfehér, szivacsos szövet. De ez határoz meg mindent: létezésünket, életünket, tudatunkat. Az agy.
Évszázadokig azt hitték, hogy az agy csak egy nagy mirigy, a gondolatok a szívben vannak. Még Arisztotelész is azt hitte, hogy az agy csak a vér és a szív hűtéséért felelős. Ez az elmélet több mint ezer éven át tartotta magát. Ma már sokkal többet tudunk az agyról. És mégis szinte semmit. Minden egyes megválaszolt kérdés újabbak tucatjait szüli.
Bármilyen adatokat is hallunk az agyról, mindegyik meg tudja döbbenteni az embert. Már a felépítése is megdöbbentő. Ahogy mondani szokás, nem az anyag, hanem a struktúra adja a minőséget. Az agy nyolcvanöt százaléka víz, mégis az ismert univerzum egyik legkomplexebb rendszere. Tömege csak a két százaléka az ember teljes testtömegének, mégis az oxigén és az energia 20–25 százalékát használja fel. Jelentős lehet a különbség a felhasználásban, ha IQ-tesztet töltünk ki, a tévé előtt bambulunk, vagy alszunk. Egy perc alatt az agyon 740–750 milliliter vér áramlik keresztül. És erre a bőséges ellátásra nagyon érzékeny is. Ha tíz másodpercig nem kap vért, az ember elájul.
Az agy igazi megfigyelő szerv. Sokkal több ingert fogad, mint amennyi utasítást küld. Az agyba 2 600 000 idegrost lép be, és csak 40 000 lép ki onnan.
Sokszor mondjuk, hogy a látás a legfontosabb érzékünk. Nem is sejtjük, hogy mennyire létfontosságú, és ez meglátszik a szem–agy kapcsolaton is. Az idegrostok közel 80 százaléka, kb. kétmillió a szemből az agyba tart. De a negyvenezer kilépőnek is több mint a fele a szemgolyóhoz, annak izmaihoz fut, finom, gyors és összetett mozgásokat vezérelve. A maradék kevesebb mint húszezer felelős a test teljes irányításáért.
Hogy hány idegsejtből is áll az agyunk, arra csak becslések vannak. Egyesek 30–40 milliárdra, mások akár 100 milliárdra teszik. Ez a szám akkor érdekes igazán, ha azt vesszük, hogy a Tejútrendszer 100 milliárd csillagból áll. Az összeköttetések száma még megdöbbentőbb: egymáshoz kb. 100 billió szinapszissal kapcsolódnak. Egy idegsejt átlagban ezer másik idegsejttel van kapcsolatban, és ezáltal bármelyik bármelyik másiktól maximum 4 lépésben elérhető. Egyetlen idegsejt másodpercenként egyezer impulzust képes továbbítani.
Nem véletlenül mondják azt sem, hogy harmincévesen vagyunk a csúcson. Az agy súlya férfiakban 20–29, nőkben 15–19 éves korban a legnagyobb. Utána megindul a leépülés, különböző becslések alapján akár napi 50–200 ezer idegsejt is elpusztul, természetesen itt nem számítjuk bele a berúgás okozta alkalmankénti pusztítást. Ám idővel nemcsak az agy súlya csökken, hanem alakja is változik – ellapul.
Erre a bonyolult struktúrára vigyáz is a természet rendesen. A koponyacsont, a puha és a kemény agyhártya védőburkot képeznek az agy körül, az agyvíz pedig egyfajta lökésgátlóként a rázkódástól és ütésektől védi. Ez a védelem a természetben hatékonyan működött is, azonban az evolúció arra nem számított, hogy az ember olyan gépeket fog kitalálni, amelyekkel sokkal hatékonyabban tudja szétloccsantani az agyát. Máskülönben mi is olyan koponya-felépítést kaptunk volna, mint a harkály. Ennek az állatnak az agya 300 G-vel, vagyis a gravitációs gyorsulás háromszázszorosával csapódna a koponyafalnak, amikor a csőrével a fát vési. A legjobban képzett vadászpilóták is tartós 7–8 G terhelésnélnél már elvesztik az eszméletüket.
A speciális sejtekből álló, úgynevezett vér-agy gát az érzékeny idegsejteknek nyújt védelmet a vérkeringésből származó káros anyagoktól, ugyanakkor átengedi az agy számára fontos táplálékot jelentő oxigént, a fehérjeépítő elemeket és a cukrot.
Az agyféltekék különböző funkciókért felelnek. A jobb félteke felelős a vizuális képességekért és a térérzékelésért, befogadja a világ tágabb képét, azonfelül vezérli az absztraktabb gondolkodási folyamatokat és az érzelmi reakciók némelyikét. A bal félteke elsősorban a verbális képességekkel és az információk részletes, rendszerező feldolgozásával áll összefüggésben. A beszéd, az írás és az olvasás szintén a bal félteke irányítása alatt áll. Agyunk jobb fele irányítja testünk bal oldalát, bal fele pedig a jobb oldal működéséért felelős.
