A szépség mindenkit elbűvöl. Amikor párt választunk, mindenki a szépséget keresi. De miért? Hihetetlennek tűnik, de amikor a külső alapján választunk, az csak megóv minket a mutációktól. És íme a tökéletes mutáns: Saira Mohan.
A szépség mindenkit elbűvöl. Amikor párt választunk, mindenki a szépséget keresi. De miért? Hihetetlennek tűnik, de amikor a külső alapján választunk, az csak megóv minket a mutációktól. És íme a tökéletes mutáns: Saira Mohan.
Sokszor szóba kerülnek a jégkorszakok, amelyből több is volt a Föld történetében, a számunkra legismertebb kis jégkorszak a múlt század elején ért véget. De a valaha volt két legnagyobb jégkorszakhoz igencsak vissza kell mennünk az időben. Az első ideje még bizonytalan, kezdetét 2,7-2,2 milliárd évre teszik, a másik 800 millió éve kezdődött. és mindkettő évszázmilliókig tartott. A jég kiterjedését illetően azonban tudósok két táborra oszlanak. Az egyik csoport szerint a jég csaknem az egyenlítőig, az ötödig szélességi fok környékéig ért. A másik csoport szerint bolygónk teljesen befagyott, és kialakult a hógolyó-Föld.
Nem kell egyesekből és nullákból felépíteni a virtuális világot és a virtuális testet ahhoz, hogy digitális állampolgárok legyünk. Elég, ha az állam és az állampolgár között a kapcsolat az.
Új kulcsszavakat kell megtanulnunk: e-demokrácia, e-kormányzás, e-önkormányzás, e-közigazgatás, digitális esélyegyenlőség, digitális átállás, és még hasonló kifejezések tucatjai. A digitális esélyegyenlőség pont azt jelenti, hogy ezekre a fogalmakra ne úgy nézzünk, mint óvodás a lexikonra, hanem megértsük, használjuk, és alkalmazzuk azokat, illetve értsük a mögöttük rejlő folyamatokat.
A kriogenika, a halál utáni lefagyasztás alaposan megosztja, mint a tudós társadalmat, mint az átlagembereket. Csodás lehetőség, véli az egyik oldal, egetverő csalás, vág vissza a másik. De vajon kinek van igaza? Talán mindkettőjüknek.
A halálos betegeknek jelenthet reményt, ha felfüggesztik életműködésüket addig, amíg meg nem találják betegségükre a gyógymódot. De azok is erre a fagyos sorsra juthatnak, akik elégedetlenek napjainkkal, és egy jobb jövőben reménykedve inkább ott akarnak élni.
A kriogén tartósítást halott embereken hajtják végre, közvetlenül a halál beállta után. A testet fokozatosan lehűtik mínusz 196 fokra, majd folyékony nitrogénnel töltött, speciális hőálló tartályokban "várják kiolvasztásukat, és életre keltésüket.
Ha esélye lenne arra, hogy visszatérjen az életbe, miután évtizedeket töltött folyékony nitrogénben, Ön megtenné? Nagyon sokan igen. Szerintük ez egy remek lehetőség, és ha az esély a sikerre csak egy a millióhoz, vagy akár 1 a tízmillióhoz, már akkor is megéri. Emberek százmilliói lottóznak hétről hétre, pedig annak az esélyei sokkal rosszabbak. Akkor miért ne? A módszer egyszerű.
A képen látható póló ránézésre semmiben sem különbözik hétköznapi társaitól. De két, szemmel nem látható "apró" különbséggel bír. Az egyik az ára: 12 000 dollár, vagyis kb. kettő és fél millió forint. A másik, hogy golyóálló.
Gond merült fel a környezetbarát hibridhajtású autók esetében: elektromos meghajtás esetén csaknem teljesen hangtalanok. Emiatt több gázolásos baleset történt már. Vicces, de később sok problémát okozó megoldást találtak a Lotus mérnökei.
Az alábbi szösszenetet most olvastam, kiváló példája az olyan "tudományos" elméletgyártásnak, amely teljesen fals eredményt hoz:
5 fontos tanács, hogyan éld túl a cápatámadást:
1. Ne fürödj tengerben vagy óceánban!
A cápatámadások túlnyomó többségére nagy mennyiségű, sós vízben, ismertebb nevein: tengerben vagy óceánban kerül sor. A veszélynek kitettség ellenőrzésére egy egyszerű módszer: kóstold meg a vizet. Ha sós, akkor ne menj bele.
Bár a keresztény kultúrkör a Bibliából ismeri a történetet, a özönvíz a leggyakoribb a legendák között. Gyakorlatilag minden ókori kultúrában létezik történet egy nagy áradásról, amelyet csak néhány ember élt túl egy nagy bárkában. Több mint 230 özönvíz legenda tartalmazza ugyanazokat az elemeket, sugalmazva, hogy a történelmi forrásuk egy és ugyanaz, ami a múltban mély benyomást tett a katasztrófa túlélőire. Sokan ezért állítják, hogy az özönvíz, úgy ahogy leírták megtörtént. De egyáltalán megtörténhetett?
Vajon hány barátunk van? Hogyan veszíti el az internet korában ez a szó az igazi jelentését: barát? Milyenek a kapcsolati viszonyok? Megszabadulhatunk az álbarátságoktól?
Egy rövid eszmefuttatásomban próbálok ezekre a kérdésekre választ keresni a netidők blogjában.