Hogy tudnak ezek elbújni? Vagy nem is akarnak?
Minden jó történetnek van valamilyen valós alapja. Ez igaz a zombikra is. A globális, az emberiséget elpusztító élőhalott invázió olyan népszerű téma lett, hogy egyre többen vannak, akik ezt elképzelhetőnek tartják. Vajon tudományosan mennyi alapja van ennek?
Négy kölyök mellett egy ötödik már fel sem tűnik.
Hirtelen nagy tömegben jelenik meg, szinte mindent felfal, ami az útjába kerül, és tökéletes pusztítást végez.
A tudósokat nemcsak az érdekli, honnan is származnak ezek a kórokozók, hanem az is, mióta keserítik meg az életünket.Az információk segítséget nyújthatnak a jövő betegségeinek leküzdésében.
A globális felmelegedés egyik súlyos következménye, hogy újabb betegségekkel szembenéznünk. Pontosabban számunkra újakkal, mert ezek a kórok régóta léteznek és ismertek.
Ki gondolta volna, hogy napjaink egyik legveszélyesebb inváziós faja valójában egy klónhadsereg.
London egyik kis utcájában van egy kis kút, mellette emléktábla áll, a város egyik legfurcsább emlékműve. Tisztelgés egy orvos, egy kutató, a járványtan és a matematika előtt.
Amikor Roland Rydstrom az alaszkai Anchorage-ben re ggel kinézett háza ablakán, néhány váratlan vendéget látott. Egy jávorszarvas tehén és két borja jött be a hátsó udvarba. Ha ez nem volt elég, a jávorszarvasnak annyira tetszett a Rydstrom-kert fűje, hogy úgy döntöttek, hogy ott töltik a napot.
A két kis borjú mindent megvizsgált, a székektől a kapukig, és amikor úgy döntöttek, hogy a hátsó udvar biztonságos, odabújtak, és még el is aludtak. Rydstrom otthona belsejéből fényképezte az egészet.
A hollandiai Keukenhof parkot nevezik a világ legszebb virágoskertjének. Naponta több ezren sétálnak ösvényein, a világ túlsó feléről is ide zarándokolnak rajongói. 71 évvel után, a nyitása óta először a járvány miatt zárva volt. Albert Dros természetfotós kapta meg a lehetőséget, hogy úgy fényképezze le a parkot, ahogy előtt senki: emberek nélkül.