Hirtelen nagy tömegben jelenik meg, szinte mindent felfal, ami az útjába kerül, és tökéletes pusztítást végez.sereghernyó járvány terjedés katasztrófa

 

Sereghernyó: egy apró lény, amely életének ebben a fázisában olyan veszélyes, hogy önálló nevet kapott. Több lepkefaj hernyója a kártevése révén jobban ismert, mint maga a kifejlett rovar. Ilyen a bagolylepke is. A helyzet kétségbeejti a gazdákat, és már Európát és Kínát is veszélyezteti.

A főleg Kanadában és a Sziklás-egységtől keletre kiterjedő nagy síkságokon őshonos hernyó időről időre óriási tömegben jelentkezik, és közel-távol az egész fűtermést letarolja. De gabona és más lágyszárú növény is áldozatául esik az éhes seregnek, amely jóformán teljesen eltünteti a föld zöldjét. Ha már egy helyen végzett a munkájával, odébb vonul. A hernyósereg katonás rendben, zárt nagy tömegekben masírozik. Ezért is kapta az armyworm nevet. Illetve még „amerikai sereghernyó”-ként is szokták emlegetni.

A szelek szárnyán érkeznek. Rövid életük során egyenként 2-3000 petét képesek lerakni, mindegyik egy potenciális hernyó, hatalmas étvággyal. A gazdák legértékesebb földjeit pusztítják. Alapvető táplálékuk a gabonafélék: a búza, a zab és az árpa. De ugyanilyen szívesen kap rá a kukoricára és összesen vagy százféle kultúrnövényre. Tejgazdaságokat tehet tönkre csupán azzal, hogy felfalja a szénának szánt fűféléket.

A sereghernyó minden évben az Egyesült Államok déli részéről Kanadába vándorol. A gazdák jól tudják, hogy a hernyók úton vannak, de azt nem, mikor és hányan érkeznek. Országosan figyelik a rovarok mozgását. A közelgő invázió első jeleit a feromonvizsgálatok és a fénycsapdák szolgáltatják. Normális esetben heti öt-tíz bagolylepkét fognak be. De időnként hatalmas példányszámban bukkannak fel, ilyenkor jobb minél hamarabb értesíteni a gazdákat. De még így is képesek meglepni mindenkit.

Egy, a Niagara vidékén élő farmer mesélte el a történetét. Tejgazdasága van, évente több ezer szénabálára van szüksége az állatainak etetésére. A szénát saját kaszálóiról gyűjti be folyamatosan. De hirtelen megjelentek a sereghernyók. Voltak gazdák, akik azonnal permetezni kezdtek. Ő nem gondolta, hogy komoly a baj, azonban másnap reggelre a hernyók mindent elleptek, majd letaroltak. Egy fűszálon akár 10-12 hernyó is volt. Egyik nap még megvan a termésed, két napra rá már levelek sincsenek.

A sereghernyó-veszedelem a sáskajáráséval vetekszik. Egy rossz évben annyi kárt okoznak, mint a Katrina hurrikán. 2012 őszén egy sereghernyó-fertőzés futótűzként terjedt el Montana, Tennessee és Kentucky államokban. A fertőzés New York déli részén letarolta a mezőgazdaságot. Illinois államban hét megyét természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítottak.

Amerikában, ahol hatalmas farmok vannak, viszonylag könnyebb megoldani a vegyszeres védekezést. De a fejlődő országokban sokkal komolyabb károkat okozhat a sereghernyó. Egy nagyobb fertőzés akár egy szegényebb ország élelmiszerpiacának összeomlását is jelentheti. 

Épp ezért volt hatalmas ijedség, amikor 2016 januárjában az Amerikában honos őszi sereghernyó példányait találták meg Afrika nyugati partjain. Rejtély, hogyan került oda, valószínűleg repülőgép fedélzetén. Ez volt az első alkalom, hogy a kártevő mindkét faja megvetette a lábát Afrikában. Elsősorban a kukoricát és a többi gabonafélét károsítja, mint az Amerikában honos rokona. Mindössze két hónapot vett igénybe, hogy Dél-Afrika hat országában, Zimbabwéban, Malawiban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Zambiában, Namíbiában és Mozambikban felbukkanjon. De találtak példányokat Ghánában és Nigériában is.

A nagy-britanniai székhelyű mezőgazdasági kutatóközpont, a CABI szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai sereghernyó gyorsan terjed Afrikában, veszélyeztetve a kontinens kukoricatermését, csapást mérve a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. Az amerikai sereghernyó leginkább a kukoricát támadja meg, befúrja magát a csírahajtásba és a kukoricacsőbe. De nagy károkat okoz a rizsben, cukornádban, cukorrépában és a káposzta-, valamint a szójababtermésben is. Ha elárasztja Dél-Afrikát, akár a termesztett növények háromnegyedét is elpusztíthatja. A sereghernyó jelenleg még szinte ismeretlen az afrikai gazdák körében, nem rendelkeznek a kártevővel kapcsolatos tapasztalatokkal, és ismeretlenek számukra az ellene való védekezés lehetőségei.

Pont azokban a szegény országokban a legnagyobb a veszély, ahol a legnagyobb szükség van az élelmiszerre. Ráadásul az afrikai fertőzés épp röviddel a hatalmas, rekord méretű aszály után érkezett, aminek hatására a régióban 40 millió ember számára 15%-kal kevesebb élelmiszer áll csak rendelkezésre. Egy masszív hernyóinváziónak súlyos hatása lenne a fejlődő országok élelmiszer-ellátására. Ha a világ fő termőterületeit egyszerre érné pusztítás, valószínűleg az élelmiszerárak a duplájára, akár a háromszorosára is emelkednének.

És megállíthatatlanul terjed. 2016-ban érte el Afrikát, 2018-ban Indiát,  2019-ben Kínát, 2020-ban megjelent Ausztráliában is.  Melegkedvelő, de képes meghódítani Európát is. Szerencsénkre lárvája és bábja egyelőre még elpusztul a kontinentális teleken. De ha a felmelegedés így folytatódik, Európa sem menekülhet előle.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via, via, via)