A globális felmelegedés egyik súlyos következménye, hogy újabb betegségekkel szembenéznünk. Pontosabban számunkra újakkal, mert ezek a kórok régóta léteznek és ismertek.

járvány betegség nílusi-láz permafrost

 

Előfordulásuk a trópusokra, melegebb éghajlatú vidékekre korlátozódtak, de melegedő klíma hatásárára újabb területeket hódítnak meg.  Nemrég új betegség nevét kellett megtanulnunk: nyugat-nílusi láz, amely nem csak Európa déli részén és a Balkánon jelent meg, hanem hazánkban is felütötte a fejét.

Neve ellenére a nyugat-nílusi lázat okozó vírust először Ugandában azonosították még 1937-ben. Nevét annak köszönheti, hogy az első nagyobb járványt 1950-ben Egyiptomban okozta.  A vírusgazdák ennél a vírusnál is madarak, pontosabban vadmadarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór. Az ember is szúnyogcsípés útján fertőződhet.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

2018-ban a nyugat-nílusi láz az egész Balkánon elterjedt. Nyár végére Szerbiában 213 megbetegedést regisztráltak, és 21 áldozatot szedett. Romániában hasonlóan súlyos volt a helyzet. Görögországban 130 ismert megbetegedett személy közül tizenhatan vesztették életüket. Halálos áldozata volt a vírusnak Koszovón, nyugat-nílusi lázzal fertőzött betegeket azonban regisztráltak Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is.

Magyarországon is voltak áldozatai a betegségnek, legalább öt személy haláláért felelős a vírus. Bár a nyár folyamán folyamatosan érkeztek a rossz adatok Olaszországból, Romániából és Görögországból, szeptember első hetében Magyarországon betegedtek meg a legtöbben a vírustól.

Bár most kellett komolyan szembesülnünk ezzel a kórral, a nyugat-nílusi vírus már ötven éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10-40 körüli fertőzöttet regisztráltak.

Azonban a hivatalos adatoknál jóval magasabb lehet a ténylegesen fertőzöttek száma.  Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel jár, és magától meggyógyul.  A tünetek láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések. Ilyen esetekben sokan el sem mennek az orvoshoz. Azonban az esetek egy százalékában a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

Sajnos konkrétan erre a betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák is még fejlesztés alatt állnak, így a leginkább a szúnyogcsípések elkerülésével lehet ellene védekezni.

Bár a betegségek a meleg délről terjednek szak felé, mégis komolyan kell vennünk annak lehetőségét, hogy északról mégis egyre inkább kell tartanunk attól, hogy a hideg északon alakulhatnak ki járványok. És ennek is az oka a globális felmelegedés.

Sorra dőlnek meg a sarkköri melegrekordok, nem csak napi –  2018 nyarán a korábban elképzelhetetlen tartott harminc fokot mértek – de éves szinten is. Ennek következménye a permafroszt fokozott olvadása. Az örökké fagyott talaj nyáron legfeljebb félméteres mélységig olvadt meg, ennél mélyebben az állandó nulla fok alatti hőmérséklet konzervált mindent. Gondoljunk csak a Szibériában megtalált mamut múmiákra. De a meleg hatására a talaj nem tud kellően visszafagyni, és egyre mélyebben olvad meg. Ez lehetőséget ad arra, hogy a permafrosztban konzerválódott kórokozók elszabaduljanak. Nem csak elhullott állatok tetemei lehetnek veszélyesek. A fagyott talaj miatt az embereket is sekély sírokba temették. A súlyos ragályok, mint a pestis, a himlő, vagy a lépfene a hideg vidékeket sem kímélték.

járvány betegség nílusi-láz permafrost

Hogy nem alaptalan félni a sarkvidéken jégbe fagyott régi betegségektől, az a spanyolnátha kutatás egyik jelentős fejezete is bizonyítja, 1997-ben járványtani kutatók egy alaszkai sírból vettek szövetmintát, amelybe egy spanyolnáthában elhunyt személy temettek. A különleges biztonsági intézkedések között vett mintákban nem találtak feléleszthető kórokozót. De a feltalált genom töredékekből sikerült a vírus RNS-ét rekonstruálni. Kísérleti egerekbe juttatva kiderült, hogy a betegség különösen agresszív: gyorsabban pusztította az egereket, mint bármilyen más eddig ismert emberi vírus.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint hetvenezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via)