A tudósokat nemcsak az érdekli, honnan is származnak ezek a kórokozók, hanem az is, mióta keserítik meg az életünket.Az információk segítséget nyújthatnak a jövő betegségeinek leküzdésében.
Az emberi történelmet végigkísérik a betegségek és a járványok. Az utóbbi években a genetikai vizsgálatok számtalan érdekes eredményt hoztak.
Sokáig kérdéses volt a szifilisz eredete. Sokan úgy vélik, hogy ősi betegség, amelytől már az előember is szenvedett. Mások szerint a kór az Újvilágból érkezett. A főként szexuális úton terjedő kór kezdetben egyszerű fekély formájában jelentkezik, azonban a betegség előrehaladtával ez súlyosbodik, lázat okoz, majd a továbbiakban vaksághoz, bénuláshoz és szellemi leépüléshez vezet. Beteg anyák gyermekeiket még méhen belül megfertőzik. Okozója a Treponema pallidum nevű spirális alakú, baktériumszerű kórokozó. A vérbaj, korai szakaszában felismerve, manapság antibiotikumokkal igen jól gyógyítható betegség. A penicillin megjelenése – nagyjából az előző század negyvenes évei – előtt azonban sokszor halálosnak bizonyult. Kezelésével számos kellemetlen és veszélyes módon – például mérgező higannyal – próbálkoztak. Sok szifiliszest megfertőztek maláriával, remélve, hogy a láz majd elpusztítja a kórokozóit.
A Kolumbusz-teóriát korábban csak az igazolta, hogy járványos méretekben elsőként a vérbaj 1495-ben ütötte fel a fejét Nápolyban. Mivel a fertőzést a hazatérő francia seregek terjesztették, kezdetben „francia kór” néven volt ismeretes, innen ered a francnyavalya elnevezés, illetve a „vigyen el a franc”, „menj a francba” szitkunk is.
Kristin Harper, az atlantai Emory Egyetem evolúcióbiológusa által vezetett kutatócsoport Chicagóban számos ó- és újvilági csontmaradványt vizsgált meg, mivel a csontokon a vérbajra jellemző törések nyomai árulkodtak. Harper csoportja a kórokozók törzsfejlődését vizsgálta: 26 különböző Treponema baktériumfaj evolúciós kapcsolatait vetették össze. 21 különféle területről gyűjtöttek mintákat, hogy a fajok közötti DNS-módosulások után nyomozzanak. A genetikai adatok alapján kiderült, hogy a framboesia valóban ősi betegség, de Amerikából származik. De ennek ellenére a nemi úton terjedő vérbaj viszonylag fiatal kór. A vizsgálat Kolumbuszt és az embereit felmenti: nem nemi úton fertőződtek a baktériummal, hanem az érintkezés útján terjedő trópusi bőrbetegséget hurcolták be Európába. A kórokozó megváltozott, más trópusi fajokkal szemben csak ez maradt életképes a hűvösebb európai éghajlati viszonyok között, miközben bőrbetegségből nemi úton terjedő betegséggé alakult. Ez evolúciós szempontból fontos előrelépés. Az azonban egyelőre még nem tisztázott, hogy mindez miként ment végbe.
Az évente több mint egymillió ember halálát okozó tbc-ről sokáig azt gondolták, hogy állati eredetű. Korábbi kutatások arra jutottak, hogy az emberi tbc a tízezer évvel ezelőtti újkőkori népességrobbanás idejéből származik, amikor a földművelés elterjedésével növekedésnek indult az embercsoportok lélekszáma. A Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet kutatói a tbc-kórokozó 259 törzsének földrajzi és genetikai adatait elemezték, hogy rekonstruálják kialakulása történetét, és mindezt összevetették a Homo sapiens első afrikai leleteivel. Meglepetésükre 70 ezer évvel ezelőtti, vadászó-gyűjtögető afrikai csoportoknál találták meg a kórokozó első lehetséges előfordulását. Felfedezték, hogy a baktérium és az ember felmenői ugyanonnan, Afrikából származnak, csakhogy a kórokozó 60 ezer évvel idősebb, mint eddig vélték. A vizsgálatok megállapították, hogy a baktérium fajok közötti terjeszkedése a korábban feltételezettel szemben pont fordítva történt: a tbc az emberben alakult ki, és a neolitikus népességrobbanás idején költözött át az állatokra.
Hasonlóan érdekes eredményt hozott a londoni Imperial College orvosainak maláriakutatása. A szakemberek eddig azt gondolták, hogy a maláriaszúnyogok nőstényei által terjesztett fertőzés okozta betegség csak tízezer éve, a fejlődő mezőgazdasággal együtt alakult ki. Ezzel szemben kiderült, hogy a trópusi betegség Afrikából származik, és már akkor elterjedt volt, amikor a modern ember 60-80 ezer évvel ezelőtt elhagyta a kontinenst. Az Imperial College birtokában van a világ legnagyobb maláriaszúnyog-gyűjteménye. A kutatók megvizsgálták az állomány genetikai örökítőanyagait. Megállapították, hogy Afrikától, a Szahara déli részétől távolodva folyamatosan csökken a paraziták genetikai sokszínűsége. Nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy csökken az emberi örökítőanyag változatossága is. Ez pedig a közös területi eredetre és a megtett út hasonlóságára utal.
A globális felmelegedés hatására olyan betegségek tűnnek fel a mérsékelt égöv alatti területeken, amelyek korában csak a trópusokon okoztak fertőzést. A betegségek történetét és a kórokozók változásainak okait felismerve az orvostudomány jobban fel tud készülni a jövő egészségügyi kihívásaira.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
