Toochee

Nem csak a kis független cégek láttak fantáziát a repülő autóban. A Boeing is elindított egy fejlesztési programot a nyolcvanas évek közepén. A kilencvenes évek elejére elkészült néhány prototípus.

A gyémántcsinálás évszázados álom, de csak néhány évtizede sikerült az anyag mesterséges előállítása. A mesterséges gyémántok aprók, szabályosak és sárga színűek, tökéletesek az ipari alkalmazásra, vágó- és csiszolóeszközök készítésére. Ékkőnek azonban nem alkalmasak. A floridai Gemesis cégnek azonban sikerült ezt megoldani, ékszerek készítéséhez is megfelelő méretű gyémántokat tudnak növeszteni mindössze négy nap alatt.

A nyolcvanas évek közepétől minden SF- és autórajongó ilyen kocsit akart. A filmtörténet egyik legimádottabb autója, de az autók históriájának egyik legnagyobb bukása: a DeLorean.

Négy évvel ezelőtt az egyik dokumentumfilm-csatorna különleges filmet mutatott be. Egy furcsa fickó klasszikus szafari-kalandra indult kalapban, kekiszínű ruhában, bakanccsal a lábán. Azonban fegyver helyett egy időkaput vitt magával. Ezt az utazását az időben tette meg.

Így karácsony idején többet nézünk fel az égre, és gyakrabban firtatjuk, hol is a helyünk az univerzumban. Azonban a világegyetemben a léptékek emberi ésszel felfoghatatlanok. De próbáljuk megérteni a környezetünk méreteit. Meglepő, hogy mennyire torz kép él bennünk naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról.

Az űrben a méretek a távolságok olyan hatalmasok, hogy az emberi az szinte nem is képes felfogni. Legkönnyebben akkor értjük meg a valóságot, ha van viszonyításialapunk. A képeken arányaiban tudjuk megérteni a bolygók és csillagok méreteit.

A naprendszer kőzetbolygói: a Föld, a Vénusz, a Mars, a Merkúr, és (azóta plutoiddá lefokozott) Plutó. A Vénusz csak kicsit kisebb, mint a Föld, de meglepően apró a testvérbolygónak számító Mars.

Íme a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Előttük az előző képen látott kőzetbolygók.

A képre felkerült a Nap is. A gázóriások jól látszanak, de a kőzetbolygók épphogy még észrevehetőek.

Lépjünk ki a naprendszerből, jöjjenek a csillagok. A föld eltűnt a képről, a Jupiter akkora, mint egy képpont. A Nap eltörpül a vörös óriáscsillagok, a Szirius, a Pollux és az Arcturusz mellett.

Jöjjenek a gigászok. A Nap már nem is látszik, mérete csupán 1 képpont. A vörös óriások is eltörpülnek. Íme a Rigel, az Aldebaran, és a Betelgeuse. A képen a legnagyobb az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.

Az Antares változócsillag, kb. 600 fényévnyi távolságra van. Sugara 300 millió kilométer. Ha a Nap helyére tennénk, a felszíne a Mars pályáján túl esne.

Sajos a képsorozat alkotói itt megálltak, és a kék óriások, valamint a kék szuperóriások  nem kerültek bemutatásra.

És most nyugodtan elmélkedhetünk saját fontosságunkon.

Ne hagyd ki a többit sem.

A Puli Space Technologies december 15-i utolsó felhívására is számosan csatlakoztak a Puli "Kis Lépés Klub"-hoz - azon független emberek közösségéhez, akik támogatják, hogy a Puli Space Technologies csapata a Google Lunar X Prize 30 millió dollár összdíjazású versenyen teljes jogú, nevezett tagként vegyen részt, és legkésőbb 2014. december 31-ig elküldje saját robotját a Holdra. A "Kis Lépés Klub" tagjai eddig közel 1 millió forintot adományoztak, amelyet a csapat az 50 ezer dolláros nevezési díj befizetésére fog felhasználni. Külön öröm a csapat számára, hogy támogatások nemcsak hazánkban, de az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban élő magyaroktól is érkeztek.

A legnagyobb bolygó, amelynek ismerjük az átmérőjét és tömegét, a TrES4. A Herkules csillagkép egyik csillaga körül keringő bolygó hetven százalékkal nagyobb, mint a Jupiter, de a tömege a Naprendszer óriásának mindössze nyolcvan százaléka. Olyan sűrűségű, mint a tejszínhab vagy a parafa.

Amber a kutyám sztár lett. Kis Ramónával, a Barátok közt Zsófijával szerepel egy képen egy gyönyörű naptárban. A tovvábbi oldalakon is tucatnyi kutya és tucatnyi sztár: színészek, énekesek, riporterek. Két dolog köti őket össze: rajongás a német juhász kutyákért, és a Német juhász fajtamentés alapítvány. Egy elegáns ajándék, egy nemes cél érdekében. De miért is került ide az én kutyám?

Az emberi agy nagyon könnyen becsapható. Ezen alapul a mozi, mint technológia, de a bűvészek is ebből élnek meg.

Az agy átveréséhez Svédországban a virtuális valóságot hívták segítségül. A Karolinska Orvosi Egyetem munkatársai egy próbababa fejére két CCTV kamerát, a kísérleti alany fejére képernyős sisakot tettek. Az alany úgy látta, mintha a próbababa teste a sajátja lenne.

Ekkor a próbababa és az alany hasát is ugyanott megérintették egy pálcával. Pár perc után az alany sajátjaként fogadta el a próbababa testét. A következő kísérletben egy másik személyre erősítették a kamerát, aki kezet fogott a kísérleti alannyal. Bár a sisakmonitoron saját magát látta, mégis az idegen testet fogadta el sajátjaként. Ez az önbecsapás még akkor is működött, ha a két személy jelenősen eltért egymástól. Érdekes, hogy ez csak addig működött, amíg az idegen test emberszerű volt.

A tudósok ezzel a kísérlettel annak eredtek a nyomába, hogy az agy hogyan alakítja ki a képet saját magáról, milyen tényezők képesek ezt befolyásolni vagy torzítani. Ez komoly segítséget jelenthet az „énkép-zavarral” küszködők, például az anorexiások kezelésében. De szintén komoly az érdeklődés a robotika területéről is.

A régi igazság szerint az ember az, amire emlékezik. De mi a helyzet akkor, ha már a saját emlékeinkben sem bízhatunk, mert az emlékezetünk befolyásolható?