Ma már szinte nincs ember, aki nem hallott volna a dinoszauruszokat kiirtó meteoritról. De ez a becsapódás alig összemérhető a Földet ért legpusztítóbb katasztrófával.
A földtörténeti korszakokat nagy kihalások választják el egymástól. 250 millió évvel ezelőtt azonban csaknem megszűnt bolygónkon az élet. A perm–triász kihalási eseményt gyakran csak „Great Dying”, vagyis Nagy Kihalásként emlegetik. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás: becslések szerint a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban is. A biodiverzitás rendkívül súlyos visszaesése miatt az élővilág talpra állása jóval hosszabb időt vett igénybe a triász elején, mint más, jól ismert kihalások után.
Sokáig nem tudták, mi lehetett a pusztulás oka, még csak azt sem tudták biztosan, mennyi idő alatt zajlott le, és vajon az egész Földön egyszerre következett-e be. Sokak szerint ez a kihalás hosszú ideig tartott. Lehetséges okként többféle elmélet is napvilágot látott. Válaszokat csak a Föld alapos geológiai megismerése után kaptunk. Ma már úgy tűnik, több egymás után történt esemény együttes eredménye a katasztrófa. De egyetlen nagy esemény volt a meghatározó.
Szibéria általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ez méretileg a Föld szárazföldi területének kilenc százaléka. Húsz százalékkal nagyobb, mint Európa, Magyarország 135-ször férne el rajta. Az év nagy részében hó és jég borítja, amikor a hőmérséklet akár mínusz 70 Celsius-fok alá is csökkenhet. De amikor elolvad a hó, a világ egyik legkülönlegesebb területe bukkan elő.
Történetünk kezdetéhez 150 évet kell visszamennünk az időben. A cári birodalomban gyakori büntetés volt a száműzetés. Az elítéltek Szibéria távoli vidékein raboskodtak, és leggyakrabban vissza sem térhettek onnan. Ez kettős haszon volt az állam számára: eltávolította a nem kívánt elemeket, és kényszerrel telepítette be a távoli lakatlan területeket. 1863-ban történt, hogy a lengyel származású Alexander Csekanovszkij geológus is bíróság elé került Oroszország elleni politikai bűnökért, és száműzetésre ítélték. Szibériába került, ahol nem feledte el szakmáját, és a táj megfigyelésébe, felfedezésébe kezdett. Ő figyelte meg először a furcsa geológiai képződményeket. Hatalmas terület, lépcsőzetesen emelkedő fennsíkokkal, amelyeket több száz méter mély kanyonok választanak el egymástól. A hatalmas lépcsős képződményeket trapnak hívják (a szó a svéd nyelvből ered, jelentése lépcső). Sokáig a Föld legrejtélyesebb területe volt. A huszadik századra maradt a felfedezése.
A Szibériai Trap vulkanikus eredetű bazaltból épül fel. Árbazaltnak hívják azt a kőzetet, ami a lassan kifolyó lávából képződik. Ma is ismerünk ilyen árbazalt területet, Hawaiion a Kilauea vulkán építi. A vulkán 25 év alatt 2,5 négyzetkilométeres területet borított be.
A Szibériai Trap egy elképzelhetetlen méretű vulkanikus tevékenység bizonyítéka, amely mellett minden más kitörés eltörpül. Valamikor a távoli múltban elképzelhetetlen mennyiségű láva tört fel a mélyből. Mintegy 1,5 millió négyzetkilométernyi területet borított be a bazalt, helyenként több mint 3 km vastagságban.
A vulkanikus kőzetek korát könnyű meghatározni a bennük található radioaktív izotópok bomlása alapján. A legelső réteg mintegy 250 millió éves. Ekkor indult meg a trap kialakulása. Az igazi megdöbbenést a legutolsó réteg kora okozta: egymillió évvel volt fiatalabb.
Próbáljuk meg elképzelni a lehetetlent. Szibéria közepén nemcsak egyszerűen működni kezd egy vulkán, hanem hosszú hasadék nyílik, vulkánok sora születik, amelyekből láva tör a felszínre. A kitörésnek nem lesz vége egymillió éven keresztül. Képzeljünk el egy csaknem Egyesült Államok méretű területet, amelyet aszfaltszerű anyag borít. Így nézhetett ki a trap kialakulása után. A trap minden egyes lépcsőfoka egy-egy újabb kitörés által lerakott bazaltréteg.
De miért történt meg ez a katasztrófa? Vulkánok a kőzetlemezek mentén jönnek létre, ahol a kontinensek ütköznek, a földköpeny vékony. De a trap a kontinens közepén van.
A válasz egy titokzatos földmélyi jelenség, a köpenycsóva. A földköpeny alján több ezer kilométer mélyen felforrósodik a magma, és felfelé áramlik, a földkéreg alatt tovább mozog, lehűl és visszasüllyed. Ez mozgatja a kőzetlemezeket. De nagy ritkán ez a feláramlás egy helyen megakad, a földköpeny alatt létrejön egy forró pont. Ez a pont áttör a föld kérgén, és felszínre tör a láva. Ilyen forró pont található például a yellowstone-i szupervulkán alatt. És egy hasonló, de sokkal kisebb pontnak köszönhetjük a Hawaii-szigetek kialakulását. A tudósok előtt rejtély, miért alakul ki, és miért szűnik meg egy köpenycsóva; az általános vélemény szerint egy ilyen okozta a szibériai kitörést.
A Szibériai Trap kialakulása egybeesik a perm–triász kihalással. Az ok-okozati kapcsolat több mint valószínű. Jól tudjuk, egy nagyobb, csupán néhány napig tartó vulkánkitörés hatással van az időjárásra, az éghajlatra; egy egymillió évig tartó gigakatasztrófa hatása végzetes lehet a Föld élővilágára. A Trap létrejöttekor hihetetlen mennyiségű vulkanikus gáz árasztotta el a légkört. A földtani leletek alapján megállapították, hogy 250 millió éve háromszor annyi szén-dioxid volt a levegőben, mint manapság. A bolygó hőmérséklete öt fokkal emelkedett, a világ elsivatagosodott, a növény- és állatfajok jelentős része kihalt. De még ennél is sokkal nagyobb volt a tengerekben a kihalás. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt a tengeri áramlatok leálltak, ezzel drasztikusan lecsökkent a tengervíz oxigéntartalma. A pangó vízben elszaporodtak az oxigént nem kedvelő organizmusok, amelyek kén-hidrogént termeltek, amely megmérgezte a vizet.
Volt még egy tényező, amely súlyosbította a katasztrófa hatását. Ennek megértéséhez a távoli múltba kell visszatekintenünk. A Szibériai Trap alatt hatalmas kőszénvagyon rejtőzik, itt húzódik a Föld legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje, több milliárd tonna fekete gyémántot rejt a mély. Ez a terület egyik legnagyobb természeti kincse. Kora több mint 300 millió év.
Annak idején Szibéria dús növényzettel borított mocsárvidék volt. Évmilliókon keresztül az elhalt növényzet a víz alá merült, ahol újabb évmilliók alatt az egyre vastagodó réteg kőszénné alakult. Mintegy ötvenmillió évig vastagodott ez a réteg, ekkorra már mintegy öttrillió tonna szén szaporodott fel. Amikor a köpenycsóva áttörte a földkérget, felhevítette a szénréteget, és metánnal és más gázokkal árasztotta el a légkört. A metán 25-ször hatásosabb üvegházhatást okozó gáz, mint a szén-dioxid. Emiatt további öt fokkal emelkedett a bolygónk hőmérséklete. Az egész földet tönkretette a kaotikus éghajlat és a tömeges kipusztulás.
Kezdete után egymillió évvel a kitörés véget ért. A Föld több mint 10 Celsius-fokkal melegebb volt, Szibériát 2,5 kilométer vastag bazalt borította. Az élet 95 százaléka kipusztult. A föld kietlen sivatag volt, a növényzet hiánya miatt 25 millió évig sehol sem keletkezett újabb szénréteg. Becslések szerint 8-10 millió évre volt szükség, hogy a fajok változatossága elérje régi szintjét. De ezek már új fajok voltak. Eljött a dinoszauruszok uralmának ideje.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
