Három neves egyetem közös kutatása megdöbbentő eredményt hozott. A tanulmány azt mutatja, hogy a hatodik tömeges kihalás korába léptünk.
A tudományos élet és a sci-fi évtizedek óta figyelmeztet arra, hogy rossz úton jár az emberiség. Ahogy a bolygónkkal bánunk, az hosszú távon tarthatatlan, változtatni kellene az életmódunkon. Ha ezt nem tesszük, az egész bolygó ökoszisztémájára súlyos következményekkel járhat. Lehet, hogy most már késő.
Az emberi faj sok szempontból elég ostoba. Például azt hisszük, hogy az évtizedek alatt megszokott környezetünk állandó, a megszokott természeti körülmények nem változnak, örökké így maradnak. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez mennyire nem igaz. Az elmúlt évtizedekben sikerült feldolgozni a Föld teljes klímatörténetét, és rá kellett ébrednünk, hogy erre is igaz a régi mondás: csak egyetlen dolog állandó, a változás.
A Föld a története során megélte, hogy 100 millió évig a teljes felszínét jég borította. Megélte azt is, hogy a szárazföld a part menti régióktól eltekintve kiszáradt sivatag volt. Jöttek és mentek a hidegebb és melegebb időszakok, az utolsó jégkorszak alig 10 000 éve ért véget. Sőt, valójában most is egy kétmillió éve tartó jégkorszak egyik rövid, felmelegedési szakában élünk.
A "Hógolyó-Föld", amikor az egész bolygót jég borította.
Ezekhez a körülményekhez kellett alkalmazkodnia az élővilágnak is, ami hol sikerült, hol nem. Egy biztos, a fajok nem örök életűek. A Földön valaha létezett állat- és növényfajok 99,99 százaléka már kihalt. Egy szárazföldi életforma átlagos élettartama 1-2 millió év, a tengeri fajoknál ez 6-10 millió. A növények valamivel tovább húzzák.
Persze vannak kivételek, amelyek sokat javítanak a statisztikán. A páfrányfenyő 150 millió éve jelent meg a Földön. A cápák több mint 300 millió éve úsznak a tengerekben. Egy új elmélet szerint a bordásmedúzák voltak az első állatok, és ez a törzs ma is létezik. A legrégebbi, máig is létező élőlényt nemrég fedezték fel. Komoly kihívás elé állította a tudósokat: a különös életforma nem sorolható be egyetlen ismert kategóriába se: nem állat, nem növény, nem parazita, gomba vagy alga, bár bizonyos vonásaiban emlékeztet mind a növényi, mind az állati sejtekre. Az élőlény sejtmembránnal határolt sejtmaggal rendelkezik, zöld algát eszik, valamint saját fajának képviselőit is elfogyasztja. Négy ostora van, amelyeket propellerként használ a mozgáshoz. Átmérője 30-50 mikrométer között van. 
A Collodictyon
Az organizmus Collodictyon néven új rendszertani kategóriát kapott. A milliárd éves egysejtű jelenlegi ismereteink szerint kizárólag az Oslo melletti As nevű tó iszapjában található meg. A felfedezés óriási jelentőségű, hiszen ez a legrégebbi olyan életforma, amelynek még ma is léteznek élő képviselői.
De előbb-utóbb mindegyik a kihalt fajok listáján végzi. Az ok általában prózai: megváltoztak a körülmények, amihez a faj nem tudott alkalmazkodni. A kihalási esemény vagy tömegkihalás nagyszámú faj rövid idő alatt bekövetkező kihalását jelenti. Az élővilág története során többször következett be kisebb-nagyobb kihalási esemény. Öt igazán nagy kihalást ismerünk, amelyeket valamilyen globális katasztrófa okozott, és az élővilág jelentős részét kipusztította.
Három neves egyetem (Stanford University, Princeton University, University of California, Berkeley) közös kutatása megdöbbentő eredményt hozott. A tanulmány azt mutatja, hogy a hatodik tömeges kihalás korába léptünk. A dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása óta nem látott ütemben veszítjük el az élőlényeket. A fajok a normálisnál több mint 100-szor gyorsabban tűnnek el. Erről nem egy katasztrófa, hanem az emberiség tehet, és az ember által elkövetett környezetpusztítás. A kihalás három legfőbb oka a klímaváltozás, a légszennyezés és az erdőirtások.
A számok megdöbbentőek. 1900 óta 477 gerinces faj – 69 emlős, 80 madár, 24 hüllő, 146 kétéltű és 158 hal – tűnt el. Normál esetben, statisztikailag csupán kilenc tűnne el. Ilyen mértékű csökkenéshez 10 000 évnek kellett volna eltelnie. A nagytestű növényevő állatok – rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák – mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 26 százaléka van végveszélyben. És ezek csak az ismert fajok.
Fegyveresek örzik az utolsó fehér orrszarvút
Mert a fajok nagy részét nem is ismerjük. Becslések szerint csak a fajok tíz százaléka lett katalogizálva. Rengeteg az ismeretlen faj, amikkel még nem is találkozhattunk. 2014-ben a Kaliforniai Tudományos Akadémia kutatói összesen 221 új állat- és növényfajt fedeztek fel. És ez csak egyetlen intézmény.
Nap mint nap fajok tűnnek el úgy, hogy nem is tudunk a létezésükről. Oly mértékben pusztítjuk a környezetet, hogy végül az ember számára is alkalmatlan lesz. Becslések szerint évmilliók kellenek ahhoz, hogy ezt a kárt a Föld kiheverje. De lehet, hogy ezt az emberiség nem fogja megélni. Vajon a civilizáció elég erős ahhoz, hogy a problémákat megoldja?
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közel hatvanötezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Szem-Szájnak gasztroblog: Sütőben sült virsli krumplis kabátban
Macskaőrség: Most mi van?
Napi videó: Operaénekes az MRI-ben
Napi fotó: Egyedi szobabútor
(via)
