A vasút hiába hálózza be a kontinenseket, nem tudja biztosítani a közöttük lévő kapcsolatokat. Azonban erre is léteznek már tervek. Bár nem valódi interkontinentális kapcsolatról van szó, de ennek volt előfutára a Csalagút, amely az angol szigetet köti össze Európával. Ez arra mutat példát, hogy az ilyen típusú kapcsolatok kivitelezhetőek. Már lassan elkészül az első alagút.
Legegyszerűbb, ha megkerüljük a problémát keletről. Az eurázsiai kontinensen élünk, ezért furcsa beszélni egy Európát Ázsiával összekötő vasúti alagútról. Pedig már épül, méghozzá a földrészeket egymástól egy helyen elválasztó szakaszon, a Boszporusz szorosban. Itt a két kontinens távolsága néhol mindössze hétszázötven méter, de ez a csatorna elválasztja egymástól Európát, a Közel-Keletet és Afrika északkeleti részét. A tervek szerint azonban 2013-ban átadásra kerül a Marmaray-alagút.
Az alagút 13,7 kilométeres lesz, ebből 1,4 kilométeres szakasza a tengerben, 55 méterrel a víz és 5 méterrel a meder alatt halad majd. Nem ásott alagút lesz, mint a Csalagút vagy a metró esetében: földrengésbiztosan összeillesztett 18 000 tonnás és kb. 135 méteres szakaszokból állítják össze. Az alagúton áthaladó gyorsvasút kapacitása óránként 75 000 fő mindkét irányban. Ezenkívül még közút is épül odalent az autóforgalom számára. A projekt része még 63 kilométernyi elővárosi vasút felújítása, ami az alagúti szakasszal együtt 76,3 kilométer hosszú, nagy kapacitású vonal kiépítését jelenti Gebze és Halkali közt. Ha elkészül, Isztambul bekerül az első három olyan város közé, amelyek vasúton bonyolítják le a közlekedés legnagyobb részét.
De ennél sokkal izgalmasabb terv készült a kontinens másik végén, a Gibraltári-szorosnál. Régi álom Afrika és Nyugat-Európa összekapcsolása, amelyre két elképzelés is rendelkezésre áll.
Amerikai és brit mérnökök egy híd építésének lehetőségét vizsgálták meg. A tervek szerint a többszintes szerkezeten felül az autók, alul a vonatok haladnának. A tenger különleges szeszélye vagy csak óriási szerencse, hogy bár a szoros 300 méter mély, kiemelkedik a víz alatt két olyan csúcs, amelyre a pilonokat állíthatnák. Ha megépülne, akkor 15 kilométerével ez volna a világ talán leghosszabb, de ezer méter magas pilonjaival mindenképpen a legmagasabb hídja.
A Gibraltár-alagút egy tervezett 40 km hosszú vasúti alagút, amely 300 méterrel a tenger alatt futna. A terv szerint a vonatok egyaránt szállítanának rakományt és utasokat. Marokkó és Spanyolország között nemrégiben végre megszületett a politikai akarat a költséges vállalkozás kivitelezésére. Az alagút terveit Giovanni Lambardo el is készítette. A munkálatok 2009-ben kezdődtek volna meg, de ez meghiúsult. A tervek szerint a legkorábbi átadás 2025-re valósulhatna meg. A terv várható költsége nyolc és tizenhárom milliárd amerikai dollár közötti. Az alagút három csőből állna: kettőben a forgalom haladna, a harmadik szerviz- és menekülőjárat lenne.
A Földközi-tenger közepén is összeköthetné vasút a két kontinenst. Ez két szakaszból állna. Az első építése már megkezdődött. Ez a Messina-híd Szicília és az Appennin-félsziget között Olaszországban. A tervek szerint a hídon autópálya és sín is átvezet majd, mely része a transzeurópai vasúthálózatnak. 2016-ban várható az átadása. A második, nagyságrendekkel nehezebb szakasz a Szicília–Tunézia-alagút. Ez voltaképp öt alagutat jelentene mintegy 155 km hosszan négy mesterséges sziget között, amelyeket a kitermelt földből építenének fel.
Mai fotó: A mikroszkóp alatt 2.
Ezt láttad már?
Autóforradalom, avagy nyílt forráskódú városi közlekedés
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)
