Egyre biztosabb, hogy 4-5 éven belül az emberiség újra a Holdra lép. De az űrhajósoknak először be kell érniük apró lakókapszulákkal. Annak ellenére, hogy évtizedek óta olyan településeket álmodunk a légkör nélküli vagy éppen mérgező légkörű bolygókra, amelyeket egy kupola védelmez a környezettől. Gyönyörű és izgalmas elképzelés, de sajnos a számok rávilágítanak arra, miért is megvalósíthatatlan.
Dubai tervezett teszt kupolavárosa, amit a sivatagi országban szándékoznak felépíteni.
Vegyünk egy igazán kis települést akár a Holdon, akár a Marson. Építsünk oda egy olyan várost, amelyet pont elfér egy 1 kilométer átmérőjű búra alatt. Egy gyönyörű félgömb, mint egy hatalmas tortatál.
Tételezzük fel, hogy sikerül megépíteni, és hermetikusan elzárni a környezetétől. Ezután fel kell tölteni levegővel. De mennyire is lenne szükség?
Egy egyszerű képlettel kiszámolható hogy ennek a félgömbnek a belső térfogata, ami egész pontosan 261 millió 666 ezer 666 köbméter.
Összehasonlításul a NASA-nak van egy óriás vákuumkamrája, ahol az űrjárműveket tesztelhetik. Ehhez egy félbehagyott atomerőmű reaktorkamráját alakították át.
Ez a vákuumkamra 23500 köbméteres, akkora, mint egy katedrális központi része. De ez a félgömb 11 ezerszer nagyobb.
Mennyi gázt kellene odaszállítani, hogy ezt a félgömböt a tengerszintnek megfelelő nyomású levegővel töltsük fel? Egy liter levegő tömege kb. 1,3 gramm. Egy köbméter 1,3 kilogramm. Vagyis a gömböt 340 166 665 kilogramm gáz töltené meg. Ez kerekítve 340 000 tonna. Ez 255 000 tonna nitrogént és 85 000 tonna oxigént jelentene.
Elon Musk a BFR, azaz a Big Fucking Rocket nevű rakétával készül a Marsra. Ennek tervezett teherbírása 100 tonna. Csak 3400 rakéta kellene ahhoz, hogy ennyi gázt odaszállítsanak.
Jelen pillanatban a NASA szakértői úgy kalkulálnak, hogy 1 kilogramm tömeg Marsra szállítása 300 ezer dollárba kerül. A levegő odaszállítása napi árfolyamon 102 000 000 000 000, azaz 102 billió dollár. Ez az USA öt teljes évi GDP-je.
Persze nem kellene egy félgömb, lehetne alacsonyabb is, mondjuk egy 200 méter magas gömbszelet ugyanekkora alapterülettel. Ebben az esetben a kupolavárosunk már csak 82,6 millió köbméter térfogatú, és ehhez már elég lenne csupán 107 ezer tonna levegő. Ez már csak ezer rakéta.
Persze nem kellene feltétlenül odaszállítani, a Holdon az oxigént elő lehetne állítani vízből és holdporból is. Ha találnánk vízjeget, több mint 200 ezer tonna jeget kellene felbontani, hogy ennyi oxigént kapjunk. De még ennél is nagyobb probléma a levegő másik összetevője. Bár a föld légkörének 78 százaléka nitrogén, a naprendszer belső régiója nagyon szegény nitrogénben. A Naprendszer kialakulásakor elillant, és csak a gázóriásokban, vagy azok egyes holdjain találunk ebből a gázból.
Ebből már látszik, hogy érdemes inkább kisebb zárt légkörű kolóniákban és azok láncolatában gondolkodni. Lehet, hogy eljön az az idő, amikor megoldható és rentábilis lesz a kupola építés, de arra még nagyon-nagyon sokat kell várni.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
