Toochee

A magyar népmesékben három napig tart egy esztendő. A Warwicki Egyetem kutatócsoportja olyan bolygót fedezett fel, amelynek még ennyi időre sincs szüksége, hogy megkerülje a csillagát.

Egyre jobban ismerjük idegen csillagok bolygórendszereit, a kutatók egyre pontosabban szimulálják a Naprendszer múltját. A tudósoknak rá kellett döbbenniük, valami nagyon nem stimmel a mi Naprendszerünkkel.

Egyre biztosabb, hogy 4-5 éven belül az emberiség újra a Holdra lép. De az űrhajósoknak először be kell érniük apró lakókapszulákkal. Annak ellenére, hogy évtizedek óta olyan településeket álmodunk a légkör nélküli vagy éppen mérgező légkörű bolygókra, amelyeket egy kupola védelmez a környezettől. Gyönyörű és izgalmas elképzelés, de sajnos a számok rávilágítanak arra, miért is megvalósíthatatlan.

Sokakat dühít a Pluto bolygó lefokozása. Igazságtalannak tartják és keresik a módját, hogy visszakaphassa régi rangját.

A japán művész, Satoshi Tomizu egészen különleges üvegtárgyakat készít: mintha a világűrt és a bolygókat vehetnéd a kezedbe.

Az SF történetekben és filmekben rendszeresen felbukkannak űrbányák, egész aszteroidák feldolgozása. A téma abszolút érthető, hiszen a gazdaság egyik alapja a nyersanyag kitermelés. Az egyik alapvető ok, ami miatt a bolygónkon kívül kell terjeszkednünk, az pont a csökkenő nyersanyag készletek. A nemrégiben megalakul Planetary Resources nevű amerikai cég úgy döntött, megindul ezen a költséges úton. És mellékesen lehet, hogy egyszer megmentik a Földet.

1400 éve szolgál több millió ember nyugvóhelyeként.

Wadi al-Salam, a Béke völgye. Egy nagy völgy Irakban, Nedzsef városától észak-keletre. Itt fekszik, a világ legnagyobb temetője.

Nagyobb térképre váltás

Amikor harci robotokról beszélünk, kapásból a Terminátor jut az eszünkbe. Terminator, C3PO, Solo a tökéletes katona, Data a Star Trekből. De miért emberszerűek?

Így karácsony idején többet nézünk fel az égre, és gyakrabban firtatjuk, hol is a helyünk az univerzumban. Azonban a világegyetemben a léptékek emberi ésszel felfoghatatlanok. De próbáljuk megérteni a környezetünk méreteit. Meglepő, hogy mennyire torz kép él bennünk naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról.

Az űrben a méretek a távolságok olyan hatalmasok, hogy az emberi az szinte nem is képes felfogni. Legkönnyebben akkor értjük meg a valóságot, ha van viszonyításialapunk. A képeken arányaiban tudjuk megérteni a bolygók és csillagok méreteit.

A naprendszer kőzetbolygói: a Föld, a Vénusz, a Mars, a Merkúr, és (azóta plutoiddá lefokozott) Plutó. A Vénusz csak kicsit kisebb, mint a Föld, de meglepően apró a testvérbolygónak számító Mars.

Íme a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Előttük az előző képen látott kőzetbolygók.

A képre felkerült a Nap is. A gázóriások jól látszanak, de a kőzetbolygók épphogy még észrevehetőek.

Lépjünk ki a naprendszerből, jöjjenek a csillagok. A föld eltűnt a képről, a Jupiter akkora, mint egy képpont. A Nap eltörpül a vörös óriáscsillagok, a Szirius, a Pollux és az Arcturusz mellett.

Jöjjenek a gigászok. A Nap már nem is látszik, mérete csupán 1 képpont. A vörös óriások is eltörpülnek. Íme a Rigel, az Aldebaran, és a Betelgeuse. A képen a legnagyobb az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.

Az Antares változócsillag, kb. 600 fényévnyi távolságra van. Sugara 300 millió kilométer. Ha a Nap helyére tennénk, a felszíne a Mars pályáján túl esne.

Sajos a képsorozat alkotói itt megálltak, és a kék óriások, valamint a kék szuperóriások  nem kerültek bemutatásra.

És most nyugodtan elmélkedhetünk saját fontosságunkon.

Ne hagyd ki a többit sem.

A legnagyobb bolygó, amelynek ismerjük az átmérőjét és tömegét, a TrES4. A Herkules csillagkép egyik csillaga körül keringő bolygó hetven százalékkal nagyobb, mint a Jupiter, de a tömege a Naprendszer óriásának mindössze nyolcvan százaléka. Olyan sűrűségű, mint a tejszínhab vagy a parafa.