Ilyen bódévárosokat csak a peremvárosi nyomornegyedekben látni.
A Föld felmelegedése sokkal látványosabb a világűrből, évtizedes távlatokban nézve.
Urmia-tó kiszáradása 1984-2012
New York, Los Angeles, London, Párizs, Moszkva, Tokió: számtalan várost láthattunk már a pusztulás után. Grafikusok készítették el valós fotók alapján, hogy festenének ezek a városok az Apokalipszis után. Davorin Dinić, azonban egy szerb kisvárosban, Nisben lakik. Ő a saját városát mutatja be az Armageddon után.
A törékeny és védtelen bolygónk a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről.
Nem csak a hibák kijavítása volt a cél. Eredetileg arra találták ki, hogy a művészek egy digitális eszköztárat kapjanak, hogy az elemek manipulálásával ilyen látványos képeket hozhassanak létre. Egy fotó a kiindulási pont, és egy műalkotás a végeredmény.
A legmagasabb épületek tetején lógva. Vajon hányan érik meg a 30. születésnapjukat?
Az űrben kertészkedni is piszok bonyolult dolog. Több, mint 50 évig kellett várni az első szüretelésre.
Az űrben valóban minden más, a gravitáció hiánya miatt másképp működik szervezet is. Megváltozik az emésztőrendszer működése, az emésztés folyamata lelassul. A hajósok nagy része vagy székrekedéssel, vagy éppen ellenkezőleg, hasmenéssel küzd. Még az ízérzékelés is megváltozik: az ételek nem olyan ízletesek, jóval több fűszerre van szükség. Épp ezért nem véletlen, hogy az űrhajósok által leggyakrabban fogyasztott termék a fűszeres ketchup.
A sci-fi már a kezdetektől jósolja, hogy egyszer majd az űrben fogunk élni, dolgozni, és főleg enni. De amikor sikerült kijutnunk az űrbe, rá kellett jönnünk, hogy a Földtől távol semmi sem egyszerű. Évtizedek teltek el, amíg a tubusos ételektől eljutottunk a valódiakig. De ezek még mindig nem friss fogások, hanem fagyasztással vagy szárítással tartósított ételek. Az űrhajósok nem véletlenül várják annyira az utánpótlást szállító teherűrhajókat, mert csak ilyenkor jutnak friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz.