Milyen érzés lehet kutyatulajdonosként belépni egy helyiségbe, és azt látni, hogy a szeretett kölyök vérbe fagyva fekszik a földön. Szerencsére happy end a vége.
Milyen érzés lehet kutyatulajdonosként belépni egy helyiségbe, és azt látni, hogy a szeretett kölyök vérbe fagyva fekszik a földön. Szerencsére happy end a vége.
Az Anavilhanas Nemzeti Park a Föld egyik legnagyobb édesvízi szigetvilága. A Rio Negro folyóban található, mintegy 70 kilométerre a brazil Manaustól. Az esős évszakban itt a folyó 30 kilométer szélessé duzzad.
Amikor a víz emelkedik, mintegy négyszáz hosszúkás sziget és csatorna jön létre. A szigeteket az elárasztott esőerdő magasabb részei alkotják, ahova a magas vízállás esetén az állatok is menekülnek.
A szigetcsoport abból az üledékből képződött, amit a folyó a Guyana-hegységből hordott le. A szigetcsoport a folyó mentén 90 kilométer hosszan terül el, A területhez tartozik a 100 000 hektárnyi sziget és csatornavilág, valamint 260 000 hektár folyóparti erdő.
A Rio Negro (portugálul: Rio Negro, spanyolul: Río Negro) egy folyó Dél-Amerikában, Kolumbia, Venezuela, valamint Brazília országok területén. Portugál és spanyol nevének jelentése: fekete folyó. Az Amazonas legnagyobb bal oldali mellékfolyója. A folyó hosszúsága körülbelül 2250 kilométer. Vízgyűjtő területe mintegy 691 000 km2.
A Rio Negro forráságai az Imeri-hegységben erednek. A folyó Amazonas államban, Brazília területén található Manaus városánál torkollik az Amazonas folyóba. A Rio Negro vize a sok kilúgozott humusz és tőzeg következtében általában sötét színű.
Az Anavilhanas szigetvilág 1997 óta az UNESCO védelme alatt áll.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
(via)
Holland tudósok a nagy pestisjárványt okolják a kis jégkorszakért. Legalábbis közvetve.
Rejtély, hogy kerültek a garázsba az autók.
A londoni Temze folyó partján álló Hampton Court palota szőlője a világ legnagyobb és legrégebbi szőlője, amelyet 1769-ben ültettek a királyi palota télikertjébe. Még abban az időben, amikor III. György volt Nagy-Britannia királya, és az amerikai gyarmatok még a brit trón uralma alatt álltak.
Ez a szőlő is egy kis dugványként indult, amely az essexi Ilfordban található Valentine's Mansionban lévő anyatőkéről szaporítottak.. Lancelot "Capability" Brown, a főkertész, a régi Tudor latrinákból visszamaradt termékeny talajba ültette a szőlőt. 1887-re a tövénél már 1,2 méter kerületű volt.
A kereskedelmi célból tartott szőlőtőkék átlagos élettartama körülbelül 25 év, bár sok termelőnek van jóval idősebb szőlője is. Némelyik 100 évnél is idősebb. Az idősebb tőkék arról híresek, hogy még akkor is képesek kivételes minőségű szőlőt termelni, ha a terméshozamuk jelentősen csökken. Százéves szőlőtőkéből viszonylag kevés van, mivel a filoxéra és a gombabetegségek a XIX. században és a XX. század elején nagy pusztítást végeztek. A Nagy Szőlő kivételesen szerencsés volt.
A viktoriánus időkben a kertészek úgy vélték, hogy egyetlen nagy szőlő bőségesebb termést hoz. Ezért üvegházat építettek a szőlő köré, amely a hűvös brit telek alatt fűtötték. Ahogy a szőlő nőtt, az üvegházat többször megnagyobbították. Az 1900-as évek elején épült egyikben nyilvános kilátó is volt. Ezt 1969-re ismét ki kellett cserélni, de a szőlő annyira belegabalyodott a szerkezetbe, hogy az új alumínium üvegházba beépítették a régebbi vaskeretet is.
Nincs feljegyzés arról, hogy a szőlőből bármikor is bort készítettek volna. Ehelyett Viktória királynő a szőlőt a windsori kastélyban lévő királyi házba küldte. Később VII. Edward úgy döntött, hogy a szőlőt a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni.
Ma a Nagy Szőlő leghosszabb hajtása 36,5 méteres. Átlagos termése 272 kg, 2001-ben hozta a legnagyobb termést, akkor 363 kg-ot szüreteltek.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
(via)
Az angliai Shropshire több száz éves föld alatti titka.
Csak álom vagy realitás, hogy újra mamutok kószáljanak Szibériában, dodok totyogjanak Ausztráliában,, kwaggák legeljenek Afrikában? Feltámasztható egy már nem létező faj?
A Jurassic World egyik mondata nagyon érdekes volt: "Többet tudtunk meg genetikából egy évtized alatt, mint a csontok kiásásából egy század alatt." Sőt, azt is elmondhatjuk, az elmúlt évtizedben többet tudtunk meg, mint a DNS és a gének felfedezése óta összesen. A genetika egy elképesztően széles skálát felölelő tudományág, mégis szinte mindig visszatérünk a dinók klónozásához. De a dinók túl régen éltek. Sokan még azzal sincsenek tisztában, mennyire hosszú ideig éltek a Földön. Például a Tyrannosaurus rex, amely 65 millió éve tűnt el, időben közelebb van hozzánk, mint a Stegosaurushoz, amely a "dinókor" közepén, 150 millió éve élt.
2050-re 10 milliárdan is lehetünk majd a Földön. Ennyi éhes szájat kell etetni, amikor már most sem problémamentes az ellátás. Hogy lehet ezt megoldani?
Hogyan lehet pár nap alatt egy egész repülőgépgyárat szőrén-szálán eltűntetni? Parafenoménhez méltó trükk, pedig csak ügyes szakemberek közös erőfeszítése áll a háttérben.