Holland tudósok a nagy pestisjárványt okolják a kis jégkorszakért. Legalábbis közvetve.
Az Utrechti Egyetem kutatói Dr. Thomas van Hoof vezetésével Hollandia délkeleti részéről származó tófenéki üledékből nyert pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezőgazdasági termelés virágkora és mélypontja.
A kutatók számításai szerint az 1200-as években robbanásszerű fejlődésnek indult a mezőgazdaság, amely kiterjedt erdőirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a szén-dioxid - amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják-, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.
Az 1347-es pestisjárványnak azonban Európa lakosságának egyharmada áldozatul esett, így csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a művelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdő, a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentős részét, amitől csökkent az üvegházhatás, és az átlaghőmérséklet. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezőgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 előtti szintre.
Az 1347-1351-es pestisjárvány terjedése Európában
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
