Furcsa dolog a semmi, használjuk, de nehéz megfogalmazni, hogy mi is az, elég érdekes próbálkozások születtek: „A semmi egy olyan valami, ami azáltal van, hogy nincs”; „A semmi az a minden komplementere”; „A semmi az a valami, amit nem találunk, érzékelünk stb. a valamiben, de ettől függetlenül még jelen van valahol”. Szinte minden magyarázatába bele lehet kötni. Furcsán fogalmazva a semmi attól van, hogy nincs. Vagyis ha a semminek nevet adunk, ezzel hozzuk létre a fogalmat, tulajdonképpen a létezését is. Így lesz a semmiből valami. De ha már valami, akkor már van. De ha már van, akkor nem lehet semmi. Kicsit bonyolult igaz?
Ezzel a problémával már az ókori bölcsek is megküzdettek. Ahogy mi, ők sem tudták igazán elképzelni a semmit. Ez egy olyan filozófiai probléma, mint a „Ne gondolj semmire!” Ugye, nem megy? Platón a vákuum gondolatát elképzelhetetlennek tartotta. Hasonlóképp, Arisztotelész is úgy vélekedett, hogy a semmi nem lehet valami. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy vákuumban semmi nem akadályozza a mozgást, végtelen sebesség érhető el. Végtelen sebesség nem létezhet, tehát vákuum sem létezhet. Arisztotelész jelentette ki, hogy „horror vacui”, a természet irtózik az ürességtől. Ez évszázadon keresztül a tudományos vitákban elfogadott érv volt.
A középkorban sem álltak másképp a kérdéshez, természetesen az egyház ebben is véleményt mondott. Hivatalosan a vákuum gondolatát erkölcstelennek, sőt eretneknek tartotta. Minden hiány egyúttal Isten hiányát jelenti, visszautalva a világ teremtése előtti „semmire”. Galileo Galileinek erről is megvolt a véleménye, úgy vélekedett, hogy bár a természet kerüli a vákuumot, ezt csak korlátozottan tudja megtenni, azáltal, hogy megtölti anyaggal.
Első találkozásunk a semmivel annak köszönhető, hogy levegőt lélegzünk, az vesz körül bennünket. Az első lépcső a vákuum felfedezése volt. Ezt Galilei tanítványának, Evangelista Torricellinek köszönhetjük.
Evangelista Torricelli
Nem értette, hogy a bányaszivattyúk miért csak
Ma már tudjuk, hogy a vákuumnak nincs ereje, pont ellenkezőleg, a külső gáznyomás préseli össze a tárgyakat. Ez a nyomás nem kevés, a tengerszinten kb. 10 tonna négyzetméterenként. Ekkor nyomás lazán összeroppant egy olajoshordót, vagy akár egy vasúti tartálykocsit is, ha kiszívjuk belőlük a levegőt. Csak azért nem vesszük észre, mert ebben élünk, ehhez alkalmazkodtunk, ez számunkra a természetes.
Az egyetlen számunkra gyakorlatban érzékelhető semmi a vákuum. Hivatalosan a vákuum egy olyan térbeli térfogat, ami lényegében nem tartalmaz anyagot, így a benne lévő nyomás sokkal alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
A semmi megismerésének következő lépcsőfoka az volt, amikor megismertük a világűrt. Már a neve is magában hordozza, mi a legfontosabb tulajdonsága. Az égitestek közötti légüres térséget világűrnek nevezzük. A Föld légköre és a világűr között nincs éles határ, valójában a légkör lesz egyre hígabb, és a nyomás egyre kisebb. Az űreszközök visszatérésekor 
De szembe kellett néznünk azzal, hogy ez az űr sem üres, ez sem tekinthető semminek. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani. De függ attól is, hol mérjük az űr vákuumját. A maradéknyomást Torrban vagy Pascalban mérik. A légkör hivatalos nyomása 760 Torr. Egy izzólámpában 0,1-0,01 Torr a nyomás, egy termosz két fala között mindössze 0,001 és 0,0001 Torr közötti nyomás mérhető. A Föld-közeli űrben a termoszban mér nyomásnak ezredrésze mérhető, vagyis a nyomás 10-6 Torr. A Hold felszínén a nyomás még ennél is százezerszer kisebb, 10-11 Torr. Ha kijutnánk a csillagközi térbe, ennél még milliószor kisebb: csupán 10-17 Torr. Ez már szinte tökéletes vákuum.
Az abszolút semmi földjén, a galaxisok közötti térben is van köbméterenként néhány hidrogénatom. Összehasonlításképpen: a földi légkör a tengerszinten köbcentiméterenként 1019 atomot tartalmaz.
Köbméterenként néhány atom gyakorlatilag semmi, de abszolút értelemben mégsem az. Ráadásul jöttek az újabb felfedezések. Az űr vákuumában nemcsak anyag van, hanem sugárzás is, elektromágneses hullámok széles spektruma száguldozik benne. Már csak ezért sem tekinthető üresnek.
Nagyon fontos körülmény a világűr hőmérséklete. A világűr nagy részében uralkodó hőmérséklet −270 °C. De így nem pontos a megfogalmazás. 2,7 Kelvin-fok, vagyis a világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be. Ez az ősrobbanás egyik fontos következménye. És ez pusztán a sugárzás egy keskeny spektruma. Hogy mennyire széles a sugárzás spektruma? Tekintsük a teljes sugárzási spektrumot egyetlen filmszalagnak! Az emberi szem a 390 és 750 nanométer hullámhosszak közé eső elektromágneses sugárzást érzékeli. Ezt nevezzük látható fénynek. A látható fény legyen csupán egyetlen filmkocka ezen a filmen! Milyen hosszú akkor a film? Több mint
Minél jobban vizsgáljuk a világűrt, annál több dolgot fedezünk fel benne, és annál messzebb kerülünk a semmitől. A következő pofon 1970. március 27-én érte a semmiről való gondolkodást, amikor Vera Rubin a speciális távcsövét az égre irányította. Ellenőrizni akarta, hogy az Androméda milliónyi csillaga úgy mozog-e, ahogyan az elméletek leírják. 
A galaxis szélén lévő csillagok is épp olyan gyorsan mozogtak, ahogy a galaxis közepén lévők. Ez azonban nem felelt meg az elméleteknek. Minden más galaxis esetén is hasonló eredményt kapott. Az összes sebesség „hibás” volt. A csillagok túl gyorsan mozogtak, jó néhányuk esetén a gravitáció nem lett volna elég, hogy a pályájukon tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe. Mégis maradtak. Vagy a Newton-törvény a hibás, vagy van valamilyen ismeretlen erő, amiről még nem tudunk semmit. Így fedezte fel a sötét anyagot. A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23 százaléka a sötét anyag aránya, és 72 százaléka a sötét energia.
És ez a nem mérhető anyag és energia itt van körülöttünk a semmiben. Elindultunk egy évezredes filozófiai problémától, és végül a tudomány egyik legnagyobb rejtélyéhez jutottunk. Pedig nem csináltunk semmit, csak a semmit kerestük. Ez nem semmi.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közel hatvanötezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Szem-Szájnak gasztroblog: Körtés-diós felfújt
Macskaőrség: Most mi a fene van?
Napi videó: Na, ki a király?
Napi fotó: A felhő közepén
(via)
