Samadhi Wildlife Sanctuary nevű nonprofit szervezet, amely Florida őshonos vadvilágát menti meg és rehabilitálja, nemrégiben megmentett egy mosómedvét. Az anyja csapdában elpusztult, a ház tulajdonosai figyeltek fel a hangokra a padláson. Kiderült, hogy kölykök maradtak árván, és egy kivételével mind elpusztult. Az Elio nevet kapta, hetekig küzdöttek az életéért, de most már vígan éli világát.
Arkadiko-híd
Jelentéktelennek látszik, pedig ez az egyik legöregebb ismert híd.
Az egyik legrégebbi, még mindig használatban lévő íves híd az Arkadiko-híd vagy Kazarma-híd, amely a görögországi Peloponnészoszi-félszigeten, a Tiryns és Epidauros közötti modern közút közelében található. A feltételezések szerint a görög bronzkorban, vagyis i. e. 1300 körül épült, így az egyik legrégebbi, ma is létező és használatban lévő híd.
A boltíves hidat küklopszi falazással építették, mészkősziklákból, kisebb kövekből és apró cserépdarabokból, amelyeket szorosan, habarcs nélkül illesztettek egymáshoz.
A híd 22 méter hosszú, 5,6 méter széles és 4 méter magas. A híd alján egy kis, körülbelül egy méter széles vízáteresz maradt. Az útpálya szélessége a tetején körülbelül 2,5 méter, így egy modern autó kényelmesen átfér rajta, bár a hídhoz vezető hajdani utat ma már növényzet borítja. A híd stílusa és sajátos építési módja miatt a régészek úgy vélik, hogy eredetileg lovas szekerek számára készült.
Az Arkadiko-híd egyike a négy ismert mükénéi korabeli korabeli ívhídnak Arkadiko közelében. Mind hasonló kialakítású és korú, és ugyanahhoz a két város közötti bronzkori országúthoz tartoznak.Az egyik a Petrogephyri-híd, amely az Arkadiko hídtól 1 km-re nyugatra, ugyanazon a patakon ível át. Mérete és megjelenése hasonló, a szerkezet nagyobb fesztávolságú és valamivel magasabb boltozattal rendelkezik. Ezt a híd is még mindig használatban van.
Egy ötödik, jól megőrzött mükénéi híd valamivel távolabb, az észak-argolisi Lykotroupinál található, ez egy másik fontos mükénéi főút része volt. Méretei hasonlóak az Arkadiko-hídhoz: Alul 5,20 méter széles, felül 2,40 méter széles, és a koronázott ívek fesztávolsága alig több mint egy méter. Az út mellett még mindig megtalálható a gyorsan haladó szekerek irányítására szolgáló szegély.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Titokzatos elfeledett autók
Rejtély, hogy kerültek a garázsba az autók.
A Hampton Court palota nagy szőlője
A londoni Temze folyó partján álló Hampton Court palota szőlője a világ legnagyobb és legrégebbi szőlője, amelyet 1769-ben ültettek a királyi palota télikertjébe. Még abban az időben, amikor III. György volt Nagy-Britannia királya, és az amerikai gyarmatok még a brit trón uralma alatt álltak.
Ez a szőlő is egy kis dugványként indult, amely az essexi Ilfordban található Valentine's Mansionban lévő anyatőkéről szaporítottak.. Lancelot "Capability" Brown, a főkertész, a régi Tudor latrinákból visszamaradt termékeny talajba ültette a szőlőt. 1887-re a tövénél már 1,2 méter kerületű volt.
A kereskedelmi célból tartott szőlőtőkék átlagos élettartama körülbelül 25 év, bár sok termelőnek van jóval idősebb szőlője is. Némelyik 100 évnél is idősebb. Az idősebb tőkék arról híresek, hogy még akkor is képesek kivételes minőségű szőlőt termelni, ha a terméshozamuk jelentősen csökken. Százéves szőlőtőkéből viszonylag kevés van, mivel a filoxéra és a gombabetegségek a XIX. században és a XX. század elején nagy pusztítást végeztek. A Nagy Szőlő kivételesen szerencsés volt.
A viktoriánus időkben a kertészek úgy vélték, hogy egyetlen nagy szőlő bőségesebb termést hoz. Ezért üvegházat építettek a szőlő köré, amely a hűvös brit telek alatt fűtötték. Ahogy a szőlő nőtt, az üvegházat többször megnagyobbították. Az 1900-as évek elején épült egyikben nyilvános kilátó is volt. Ezt 1969-re ismét ki kellett cserélni, de a szőlő annyira belegabalyodott a szerkezetbe, hogy az új alumínium üvegházba beépítették a régebbi vaskeretet is.
Nincs feljegyzés arról, hogy a szőlőből bármikor is bort készítettek volna. Ehelyett Viktória királynő a szőlőt a windsori kastélyban lévő királyi házba küldte. Később VII. Edward úgy döntött, hogy a szőlőt a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni.
Ma a Nagy Szőlő leghosszabb hajtása 36,5 méteres. Átlagos termése 272 kg, 2001-ben hozta a legnagyobb termést, akkor 363 kg-ot szüreteltek.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
(via)
Tényleg rejt valamit a nyúl ürege
Az angliai Shropshire több száz éves föld alatti titka.
Kihalt állatok klónozása
Csak álom vagy realitás, hogy újra mamutok kószáljanak Szibériában, dodok totyogjanak Ausztráliában,, kwaggák legeljenek Afrikában? Feltámasztható egy már nem létező faj?
A Jurassic World egyik mondata nagyon érdekes volt: "Többet tudtunk meg genetikából egy évtized alatt, mint a csontok kiásásából egy század alatt." Sőt, azt is elmondhatjuk, az elmúlt évtizedben többet tudtunk meg, mint a DNS és a gének felfedezése óta összesen. A genetika egy elképesztően széles skálát felölelő tudományág, mégis szinte mindig visszatérünk a dinók klónozásához. De a dinók túl régen éltek. Sokan még azzal sincsenek tisztában, mennyire hosszú ideig éltek a Földön. Például a Tyrannosaurus rex, amely 65 millió éve tűnt el, időben közelebb van hozzánk, mint a Stegosaurushoz, amely a "dinókor" közepén, 150 millió éve élt.
Mit fog enni 10 milliárd ember?
2050-re 10 milliárdan is lehetünk majd a Földön. Ennyi éhes szájat kell etetni, amikor már most sem problémamentes az ellátás. Hogy lehet ezt megoldani?