Egy tökéletes másolatot, egy klónt akarunk előállítani magunkból, néhány nap alatt. Gondolatkísérletünk első részében megvizsgáltuk a klónozás problémáját, hogy mennyire nehéz egy megtermékenyített klón petesejtet előállítani. De tételezzük fel, hogy sikerült.  Vagyis sikeresek az eddigi eljárások, akkor van egy peténk, amelyből világra kell hoznunk az életet. Ez elméletileg szintén egyszerű, a mesterséges megtermékenyítéshez hasonlóan be kell ültetni az anyaméhbe. Ha minden rendben van, a szükséges idő letelte után megszületik a klón. A tudomány nagyjából itt tart most. Így készült Dolly, az első klónegerek, klóncicák stb.

De itt a bökkenő: a terhesség után „mindössze” egy újszülött áll a rendelkezésünkre. Ez azonban messze van elképzelésünktől, a másolattól. Hiszen hiába teljesen ugyanaz genetikailag, nem egy felnőtt egyed áll a rendelkezésünkre. Pedig gondolatkísérletünk célja az, hogy egy felnőtt ember másolatát kapjuk meg.

Itt jutottunk el ahhoz a problémához, amivel a tudomány jelen pillanatban nem tud mit kezdeni. Nem tudjuk felgyorsítani sem a terhesség folyamatát, sem a születéstől a szükséges fejlettség eléréséig tartó növekedést.

Pedig lenne rá érdeklődés számtalan helyen. Képzeljük el az állattenyésztés fellendülését! Micsoda eredmény lenne, ha a vemhesség idejét drasztikusan csökkenteni lehetne a tenyészállatoknál! Milyen gazdaságos lenne, ha a szarvasmarha 9-10 hónapos vemhességét csak a felére lehetne csökkenteni! Vagy a juhok 150 napos vemhességét, teszem azt, 50-60 napra. Az adott állomány produktivitása hatalmasat növekedhetne, csökkenhetnének a költségek, ezzel együtt az árak.

A kihalás szélére került fajok egyedszámát is gyorsabban lehetne emelni. Mennyivel rövidebb idő alatt növelhetnénk meg például az elefántpopulációt, ha a nőstények a szokásos 18-22 hónapos vemhesség helyett mondjuk kilenc, vagy hat hónap alatt hordhatnák ki kicsinyeiket!

De kérdezzük meg bármelyik nőismerősünket, mit szólna ahhoz, ha a terhessége akár csak egy hónappal rövidebb lenne.

És akkor még nem is beszéltünk a csökkentett növekedési időről. Szintén óriási gazdasági előny lenne, ha egy marha, a 600-700 kilogrammos súlyát jóval rövidebb idő alatt érné el. Piacképesség, gyorsabb anyagi megtérülési idő, kisebb kockázat. Az előnyei kétségtelenek.

De a mi gondolatkísérletünk esetében ez édeskevés. Nekünk arra van szükségünk, hogy gyakorlatilag egyetlen munkafolyamat alatt jussunk el a petesejttől a kifejlett, 30 éves férfiig. Egy mesterséges méhre lenne szükségünk, ahol a fejlődés nem állna le a kilencedik hónap végén, hanem tetszőleges fázisáig folytathatnánk azt. A filmekben is általában ezt látjuk. A nevelőgépből a klónozott alany pontos fizikai mása bukkan ki a folyamat végén.

Több helyen, többek között az amerikai Cornell Egyetemen is a kutatók mesterséges méh kifejlesztésén dolgoznak. Segítségével lehetővé válna, hogy a magzat az anya testén kívül tudjon kifejlődni. A kutatók azt remélik, hogy ha elérik céljukat, azzal sok olyan asszonyon segíthetnek, akiknek nem lehet gyermekük.

A kutatás során női sejtekből dolgozták ki az első műszerveket, amelyekben az embriók növekedtek és fejlődtek. A tervek szerint pár év múlva megalkotják az első teljesen működőképes mesterséges méhet, ami a károsodott, elváltozott, működésképtelen méhű nők számára új reménysugarat jelenthet.

A Tokiói Egyetem kutatói kecskemagzatokat olyan műanyag tasakokba tettek, amelyekbe amniotikus – a magzatvízhez hasonló – folyadékot töltöttek. A megfelelő hőmérséklet biztosítása és a köldökzsinórhoz csatlakoztatott gépek táplálása mellett a magzatok még tíz napig problémamentesen fejlődtek.

De még felmerül egy kiegészítő probléma is. A mesterséges méhben turbógyorsasággal fejlődő testnek az emberi fejlődés szakaszaihoz kell igazodni, vagyis végig kell járni a fejlődés minden fokát. Mindezt azért, mert csak így lehet eldönteni, a fejlődés melyik szakaszában akarjuk leállítani a folyamatot. Hiszen csak a genetikai mérnökök tudják, hogy egy 3 éves, egy 21 éves, vagy egy negyvenéves testre van szükség. A kiinduló sejt nem tudja, hány éves testté kell fejlődnie.  

Tehát ez egy technológiai zsákutca. Jelenleg. Amíg nem tudjuk megoldani, hogy egészen rövid idő, mondjuk mindössze pár nap alatt kifejlődhessen egy petesejtből egy felnőtt ember, addig nincs sok értelme a másolatunkról ábrándozni.

Csatlakozz  a több mint háromezres közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott találsz meg, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Az ember klónozása

Megoldás a túlnépesedésre?

Működik a láthatatlanság?

 

Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)