A kupolaváros alapjában véve egy érdekes ötlet, mert legegyszerűbben így lehet elzárni valamit a környezetétől. De mennyire praktikus és kivitelezhető egy ilyen struktúra? 
Ma már egyre ritkábban látni, de a régi sci-fi filmekben gyakran felbukkantak a kupolavárosok. Egy kisebb vagy nagyobb település, amelyet egy búra zár el hermetikusan a környezetétől, mint a süteményes tálon a tortát.
Legnépszerűbbek talán az ötvenes-hatvanas évek történeteiben voltak. Zárt üveg félgömb esetleg háromszögekből vagy hatszögekből áll sejtszerkezetű búra fedi az idegen bolygón a települést. Az időzítés nem véletlen, nem csak a sci-fi egyik forradalmának volt ez az ideje, hanem a társadalmi és építészeti átalakulásé is. Ebben az időben jelent meg sok kísérleti épület, amely szakítani akart a hagyományos négy fal-padló–mennyezet koncepcióval. felbukkantak a félgömb vagy gömb alakú házak, de az építési stílus gyorsan lecsengett, az emberek nem voltak vevők a sarok nélküli helyiségekre.
A kupolaváros alapjában véve egy érdekes ötlet, mert legegyszerűbben így lehet elzárni valamit a környezetétől. De mennyire praktikus és kivitelezhető egy ilyen struktúra?
A nehézségek már az építésnél kezdődnek. Épp ezért szóba sem jöhet az egyetlen darabból álló félgömb, mert legyárthatatlan. Bár évszázadok óta emelünk ilyen szerkezeteket építése nagyon bonyolult, az utolsó elem behelyezéséig vagy alulról kell megtámasztani, vagy felülről daruk segítségével húzni. Mindkét megoldás óriási eszközráfordítást igényel.
Ha fel is építünk egy ilyen kupolát, a legnagyobb problémát mégis a külső veszélyek jelentik. A sci-fi történetekben az ilyen kupolákat vagy átlövik, vagy egy meteor üt rajta lyukat. A kupola alatt élőknek két lehetőségük van a túlélésre. Érkeznek a hős megmentők, és gyorsan befoltozzák a lyukat. Egy kis lyuk esetén ez még elvileg működhet, de mennyi levegő szökne el, ha a lyukhoz valakinek 2-300 métert kellene másznia. Hasznosabb lenne egy önfoltozó anyag, de ezzel az a probléma, hogy csak egy kis lyukméretig működik.
De a kalandokon felül sokkal veszélyesebbek az egyszerű fizikai hatások. Egy légkör nélküli égitesten a mikrometeorok is veszélyt jelentenek. Vajon hány találat érné egy nap alatt? Ha nincs mágneses tér, az embereket vagy gyilkos sugárzás éri, vagy a kupolának ez ellen is védeni kellene. Ehhez jön még az anyagfáradás és kopás. A tönkrement elemet nem lehet csak úgy kiemelni és kicserélni.
Mindemellett remek hőszigetelőnek is lennie kellene, mert például a Holdon nappal +110 fok, éjszaka mínusz 170 fok is lehet. A hőszigetelés mellett ennek a hatalmas szerkezetnek a hőtágulással is meg kellene küzdeni. A Marson a kilátásban sem gyönyörködhetnénk sokáig, mert először csak a por lepné be, majd évek alatt a porviharok átlátszatlanná karcolnál.
Lehet, hogy egyszer eljutunk erre, a szintre, hogy mindez nem számít, de az még nagyon soká lesz.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint hetvenezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
