A Concorde nem repülhet többé. Kivonásával eltűntek a levegőből a szuperszonikus utasszállító repülőgépek. De nem végleg, már a tervezőasztalon vannak a trónkövetelők.
A Concorde nem repülhet többé. Kivonásával eltűntek a levegőből a szuperszonikus utasszállító repülőgépek. De nem végleg, már a tervezőasztalon vannak a trónkövetelők.
Nyugodtan leszögezhetjük, hogy manapság a zsenialitás mértékegysége az 1 Einstein. Ha a zsenialitásról van szó, mindig rá hivatkozunk, mindig hozzá viszonyítunk. Agyunk kapacitásának mindössze 5-10 százalékát használjuk. Ez azonban óriási tévedés. Az agyunkat teljes egészében kihasználjuk, csak mindenki másképp teszi. Az eltérések óriásiak lehetnek.
Igazából nem autó. Kerek, csészealj formájú, repül és nem ufonauták ülnek benne? Akkor ez a Moller M200.
Így karácsony idején többet nézünk fel az égre, és gyakrabban firtatjuk, hol is a helyünk az univerzumban. Azonban a világegyetemben a léptékek emberi ésszel felfoghatatlanok. De próbáljuk megérteni a környezetünk méreteit. Meglepő, hogy mennyire torz kép él bennünk naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról.
Az űrben a méretek a távolságok olyan hatalmasok, hogy az emberi az szinte nem is képes felfogni. Legkönnyebben akkor értjük meg a valóságot, ha van viszonyításialapunk. A képeken arányaiban tudjuk megérteni a bolygók és csillagok méreteit.
A naprendszer kőzetbolygói: a Föld, a Vénusz, a Mars, a Merkúr, és (azóta plutoiddá lefokozott) Plutó. A Vénusz csak kicsit kisebb, mint a Föld, de meglepően apró a testvérbolygónak számító Mars.
Íme a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Előttük az előző képen látott kőzetbolygók.
A képre felkerült a Nap is. A gázóriások jól látszanak, de a kőzetbolygók épphogy még észrevehetőek.
Lépjünk ki a naprendszerből, jöjjenek a csillagok. A föld eltűnt a képről, a Jupiter akkora, mint egy képpont. A Nap eltörpül a vörös óriáscsillagok, a Szirius, a Pollux és az Arcturusz mellett.
Jöjjenek a gigászok. A Nap már nem is látszik, mérete csupán 1 képpont. A vörös óriások is eltörpülnek. Íme a Rigel, az Aldebaran, és a Betelgeuse. A képen a legnagyobb az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.
Az Antares változócsillag, kb. 600 fényévnyi távolságra van. Sugara 300 millió kilométer. Ha a Nap helyére tennénk, a felszíne a Mars pályáján túl esne.
Sajos a képsorozat alkotói itt megálltak, és a kék óriások, valamint a kék szuperóriások nem kerültek bemutatásra.
És most nyugodtan elmélkedhetünk saját fontosságunkon.
Maga a tökéletes biztonság a sötétben. Egy festék, amely lámpaként ragyog, mégsem igényel áramot. Radioaktív, mégis teljesen biztonságos. Közel két éve várok arra, hogy végre valaki forgalmazza ezt a festéket: Ez a GlowPaint.
A Puli Space Technologies december 15-i utolsó felhívására is számosan csatlakoztak a Puli "Kis Lépés Klub"-hoz - azon független emberek közösségéhez, akik támogatják, hogy a Puli Space Technologies csapata a Google Lunar X Prize 30 millió dollár összdíjazású versenyen teljes jogú, nevezett tagként vegyen részt, és legkésőbb 2014. december 31-ig elküldje saját robotját a Holdra. A "Kis Lépés Klub" tagjai eddig közel 1 millió forintot adományoztak, amelyet a csapat az 50 ezer dolláros nevezési díj befizetésére fog felhasználni. Külön öröm a csapat számára, hogy támogatások nemcsak hazánkban, de az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban élő magyaroktól is érkeztek.
A legnagyobb bolygó, amelynek ismerjük az átmérőjét és tömegét, a TrES4. A Herkules csillagkép egyik csillaga körül keringő bolygó hetven százalékkal nagyobb, mint a Jupiter, de a tömege a Naprendszer óriásának mindössze nyolcvan százaléka. Olyan sűrűségű, mint a tejszínhab vagy a parafa.
Egy svéd, 18 éves diák, Erik Rothoff Andersson lehetőséget ad nekünk, hogy bosszút álljunk a minket feldühítő honlapokon. Lőjük szét az oldalt asteroids-módra.
Sokan remélik azt, hogy ha a forgalom fölé emelkedhetnének, megszabadulhatnának az autózás nyűgeitől. Ezért többen is kísérleteznek a repülő autóval. Az amerikai Terrafugia cég 2006-ban alakult, hogy létrehozza az első ilyen szerkezetet.
A japánok két dologról híresek: nekik vannak a legjobb kütyüik, és a legőrültebb ötleteik. Néhány japán egyetemista ejtőernyős-szimulátort épített magának a Google Föld segítségével.
A hozzávalók: 8 lökött egyetemista, egy fedett csarnok, álványzat, 10 méter kötél, egy notebook, egy projektor, némi kék vászon felhőcskékkel díszítve, egy kisebb szélgép, egy füstölő, és a hangulathoz némi pattogtaott kukorica.
Az alábbi video önmagáért beszél: