A fogadalom viszonylag új találmány, és a válasz is egyszerű az okára.
Nagyon sokan vagyunk olyanok, akik az év végén fogadalmat teszünk, hogy a következő évben mit és hogyan teszünk másként: jobbak leszünk, lefogyunk, leszokunk a cigiről, többet mozgunk, gyakrabban látogatjuk a rokonokat és barátokat, rendet tartunk, szép lesz a kert, stb. De ha magunkba nézünk, és visszaidézzük korábbi újévi fogadalmainkat, bizony siralmas az eredmény: alig sikerült valamit is teljesítenünk elképzeléseinkből. Csúfos bukta ez legtöbbünknek akaraterőből.
Bár az év utolsó napjához sok babona és népszokás fűződött, ezek inkább a jóslás körébe tartoztak. De mióta is teszünk újévi fogadalmakat? Azt gondolhatnánk, biztos ősrégi szokás. Pedig épp ennek ellentéte az igaz.
Régen az embereknek nem is volt okuk fogadkozni. Számukra a lételem a változatlanság volt. Jó néhány évtizeddel ezelőtt az emberek millióinak Magyarországon eszükbe sem jutott, hogy újévi fogadalmat tegyenek, és ezzel megváltoztassák az életüket, akárcsak kisebb - jó vagy rossz - szokásokat illetően is. Ahogy az MTI adatbankjában olvasható, a vidéken élő parasztemberek, főleg a II. világháború idejéig azt tartották természetesnek, ha életük a megszokott, több száz év alatt kialakult mederben folyt, attól eltérni nem volt ildomos, sőt meg is szólták vagy kiközösítették azt, aki megpróbált abból kitörni. Az emberek döntő többsége legfeljebb a szomszéd faluig jutott el, aki elment a városba, az már világlátott embernek számított.
Akár bolondnak is nézték volna, ha például valaki egyszerre csak más stílusú ruhát kezdett volna hordani vagy mást főzött volna egyes napokon, ünnepeken, mint amit a falu többi ötszáz háziasszonya. Ez az erős kötöttség ugyanakkor egyfajta védelmet biztosított, automatikusan meghatározta az élet kereteit, nem kellett gondolkodni azon, ki mit vegyen fel, mit süssön, hogyan fogadja a vendéget, lefogyjon-e vagy abbahagyja a pipázást, netán elkezdjen sportolni, vagy inkább utazzon, mint vegyen még egy darab földet. A válaszok mindenre készen voltak: szinte elképzelhetetlen volt, hogy valaki a világlátást válassza a vagyongyarapítás helyett. Meg kellett változni a világnak, és benne az embereknek is, hogy változást akarjanak.
Mert mi is kell az újévi fogadalomhoz? Lehetőség. Lehetőség arra, hogy legyen módod változtatni az életeden, életkörülményeiden.
A jóléti társadalom, elsősorban a polgári, liberálisabb társadalom megjelenése szülte az újévi kívánságokat. Az emberek élete már nem pusztán csak a létfenntartásról szól. A jövedelem egy részét már az élet jobbá tételére tudták fordítani. A nem létszükségleti cikkek megjelenése és fogyasztása azonban gyakran negatívan hat ki életünkre. A felpörgött élettempó, a megváltozott életmód állandó változást követel meg. Ezért gyakran szükség van változásokra.
Napjainkra azonban az egyik legerősebb életmód befolyásoló tényezővé önmagunk váltunk. Káros vagy rossz szokásaink, egészségtelen életmódunk jelentős befolyással bír életünk komfortjára, egészségi állapotunkra, sőt, életünk hosszára is. De mi magunk változtathatjuk meg ezeket a tényezőket. Ezek a változások azonban nem egyszerűek, nem könnyűek, komoly elhatározást igényelnek. Ezeket a komoly döntéseket könnyebb olyankor meghozni, amikor életünk valamilyen fordulópont előtt áll. A leggyakoribb ilyen fordulópont az új év kezdete.
Mit szeretünk Ilyenkor megfogadni? 2011-ben a Yahoo készített egy világhálós felmérés az újévi fogalmakról. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre. Eszerint a fogyás a legnépszerűbb (vagy legalábbis a leggyakoribb) újévi fogadalom: 1057-en ezt tették az első helyre elhatározásainak, kívánságainak toplistáján. Második lett a boldogság 684 szavazattal (hogy ezt miként vélik elérni?) Harmadik a pénzmegtakarítás 636 szavazattal, negyedik a szerelembeesés (szintén inkább kívánság, semmint fogadalom), amelyet 554-en jelölték meg, ötödik a munkahelytalálás, ez 515 szavazatot kapott.
Hatodik helyre került a "többet fogok olvasni" elhatározás, ez 433 megkérdezett számára a legfontosabb. A hetedik hely gasztronómiai jellegű, ebben az evéssel, ivással kapcsolatos fogadalmak állnak, de nem fogyás céljából, hanem az újdonságok felé való nyitásként - 378-an választották ezt legfontosabb elhatározásuknak. Nyolcadikak a dohányzásról leszokni akarók, 345-en sorolták a feladást fogadalmaik élére. A 9. helyen 266 szavazattal azok vannak, akik minden áldott nap akarnak készíteni egy fotót, a 10. hely 255 szavazattal a maratoni futásra vágyóké.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel tizenkétezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Szem-Szájnak gasztroblog: Parti szökőkút
Napi videó: Téli baleset-gyűjtemény
Napi fotó: Ha napozni akarok, akkor napozok
(via )
Régóta mondják, ha káromkodunk, könnyebben elviseljük a fájdalmat. Sokáig azt hitték, hogy ez csupán önmentegetés. De sikerült bebizonyítani, hogy a káromkodás csökkentheti a fájdalomérzetet. Nagy Britanniában, a Keele-i Egyetem kutatói 64 önkéntes egyetemistát kértek fel a tesztre, amelyben kezüket olyan sokáig kellett jeges vízben tartaniuk, ameddig csak bírták, miközben tetszésük szerint szitkozódhattak. Ezután úgy ismételték meg a vizsgálatot, hogy miközben a résztvevők eltűrték a fájdalmat, csak nem durva szavakat ejthettek ki, melyeket például egy asztal leírásánál használnának.
