Az egy vagy több antibiotikumra rezisztens szuperbaktériumok evolúciója az egyik legnagyobb fenyegetés, amivel az orvostudománynak szembe kell néznie.
Nincs olyan orvosi vagy mikrobiológiai kongresszus, ahol ne szerepelne ez a veszély a legégetőbb témák között. Egyelőre vesztésre állunk velük szemben, nemcsak a felmérések eredményei, de az előrejelzések igen riasztóak.
Felmérések szerint a szuperbaktérium-fertőzések száma és jelentősége is növekedett 2007 óta. Különösen aggasztó, hogy a legerősebb, „végső lehetőségként” alkalmazott antibiotikumoknak – köztük a karbapenemeknek – ellenálló baktériumfertőzések száma is nőtt. Ezek az antibiotikumok a rendelkezésre álló utolsó kezelési lehetőséget jelentik. Ha már ezek sem hatásosak, akkor rendkívül nehéz, sok esetben lehetetlen a fertőzés gyógyítása.
Szakértői becslések szerint a fertőzést okozó baktériumok nagyjából 70 százaléka már most is rezisztens legalább egy, a kezelésére általánosan használt antibiotikumra. A kutatók megállapították, hogy a szuperbaktérium-fertőzések nagyjából 75 százaléka kórházi eredetű, ezeket nevezik egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzéseknek.
Évente mintegy 33 ezer ember hal meg Európában olyan fertőzésekben, amelyeket a több antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok okoznak. A világon csupán a kezelésnek ellenálló tuberkulózisban évente 250 ezren halnak meg. Ez nem csak közegészségügyi probléma, a fertőzések okozta anyagi terhek az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes költségeivel vetekszenek.
Az előrejelzések még ennél is aggasztóbbak. Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a szuperbaktériumok okozta fertőzésekben. A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: Olaszország, Görögország és Portugália lesz az élen a fertőzések okozta halálozási arányok toplistáján.
Az összes vizsgált országban átlagosan 17 százalék volt az antibiotikumrezisztens fertőzések aránya 2015-ben, de jelentős különbségek mutatkoztak az egyes országok között. Törökországban, Koreában és Görögországban hétszer akkora az arány (nagyjából 35 százalék), mint Írországban, Hollandiában és Norvégiában, ahol a legalacsonyabb (5 százalék) a ráta. Magyarországon 22,2 százalékot mértek.
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban már most magas az arány, és a becslések alapján növekedni is fog. Brazíliában, Indonéziában a fertőzések 40-60 százaléka már most rezisztens. Ezekben az országokban a fertőzésekkel összefüggő halálozási arány növekedése 4-7-szer akkora lehet, mint az OECD-országoké.
Az OECD-országokban az úgynevezett második és harmadik vonalbeli, tehát a legfejlettebb és a leghatásosabb antibiotikumoknak is ellenálló fertőzések aránya 2030-ra 70 százalékkal növekedhet az előrejelzések szerint a 2005-ös arányhoz képest.
Leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek vannak kitéve az antibiotikumoknak ellenálló fertőzéseknek, amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.
2015 végén mutattak ki először kolisztinrezisztens baktériumot. Ez azért jelentős horderejű, mivel a kolisztin nevű antibiotikumot csak akkor alkalmazzák, ha más gyógyszerek már nem segítenek. Ha ez így folytatódik, a világ kifogyhat a hatásos antibiotikumokból. A 2015-ös kínai eset után az intenzív vizsgálat gyorsan kimutatott olyan baktériumokat, amelyek Európában és Ázsiában ellenállnak a kolisztinnek. 2016-ban fordult elő először az Egyesült Államokban olyan baktériumfertőzéses esetet, amely ezzel a gyógyszerrel szemben is ellenálló volt.
Hosszú évek óta gondok vannak az új antibiotikumok kifejlesztésével, kevés a piacra kerülő új szer. A WHO szerint 51, fejlesztés alatt álló antibiotikum közül csak nyolc jelent valóban új kezelési módot.
De egy új fejlesztés sikerrel kecsegtet. Egy régi antibiotikum molekuláris szerkezetének módosításaival akarják felvenni a harcot a szuperbaktériumok ellen. A vancomycin hatóanyagú antibiotikum-változat a laboratóriumi kísérleteikben ezerszer hatékonyabbnak bizonyult, mint a régi hatóanyag. Három különböző módon támadja meg a baktériumot, ezért az kevésbé képes elkerülni a gyógyszer támadását. Az ultraerős antibiotikumot még most fogják kipróbálni állatokon és emberen, de a tudóscsoport reméli, hogy az új gyógyszer öt éven belül készen áll az alkalmazásra, ha kiállja a próbákat.
A tudósok attól tartanak,, hogy ismét eljöhet egy olyan kor, amikor az emberek a közönséges fertőzésektől és a kis orvosi beavatkozásoktól is félni fognak. Az antibiotikumok a gyógyítás alapja, és legfőbb fegyvere. Az orvostudomány és az emberiség nincs felkészülve egy antibiotikumok utáni, az azokat nélkülöző korra.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
