Megosztás Facebookon Küldés Messengeren További lehetőségek
Cikk megosztása:







Egy középkori ékszerdoboz Olaszország nyugati csücskében, és egy lélek sem lakik benne.

 

Sok elhagyott város van a világon, de kevés hely őrizte meg romjaiban is hajdani báját. Balestrino mindössze 10 kilométerre van a tengertől, a hegyek között, Féluton Genova és a Francia határ között.


Nagyobb térképre váltás


Senki sem tudja, ki és mikor alapította a város, de feljegyzések már a XI. században említik a települést, amikor az írások megemlítik, hogy  Balestrino tulajdonában volt a San Pietro dei Monti bencés apátság.  

Feljegyzések szerint legtöbben az 1860-as évek  körül éltek itt, amikor is a mintegy 800-850 fő  otthona volt a település . Lakói főleg földművelők voltak, a tájképet ma is meghatározó olajfákból éltek.

A hely híres volt szegénységéről, kizsákmányoló urairól, akik a város felett terpeszkedő várban éltek. A lakókat kiszipolyozták.

A helyi történetekben fenn maradt, hogy a földesúr úgy kínoztatta az embereket, hogy a hátul összekötött kezüknél fogva akasztatta fel őket. Egészen addig, míg a szerencsétlen kezei ki nem törtek.

A nagy szegénység rányomta jeleit az épületekre is. A házak falait terméskőből, és mindenféle hulladék anyagokból húzták fel, vagy javították meg. A javításokra szükség is volt, mert sok a földrengés a környéken, amely a várost sem kímélte.

Ez különösen a XIX. században okozott súlyos problémákat, a legnagyobb károkat az 1887-es 6,7 erősségű földrengés okozta. A környéken számos település elpusztult, Balestrino is komoly károkat szenvedett. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a hegyoldal talaja megmozdult a házak alatt.

Ez a probléma a következő évtizedekben is sok gondot okozott: a házak repedeztek, falak dőltek le. A város szép lassan életveszélyessé vált. Végül az állam 1953-ban a kilakoltatás mellett döntött, és a mintegy 500 ember egy kilométerrel arrébb költözött.

 

A város azóta üres, a természet vette át a hatalmat, de még közel hatvan év után is állnak a falak. Kevesen látogatják, mert bármikor leomolhatnak a falak. De még így is fenséges látványt nyújt a település.

Egy érdekesség: a Tintaszív című film egyes jeleneteit pár éve itt forgatták.

A legszebb, leghangulatosabb kép, amit a városról találtam. Andrea Mucelli képe:

Csatlakozz  a közel négyezer-ötszáz főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott találsz meg, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

 

Megosztás Facebookon Küldés Messengeren További lehetőségek
Cikk megosztása: