Néhány évtizeddel ezelőtt egy elmélet felkorbácsolta az evolúció tudomány állóvizét, és egy új területen feszültek egymásnak az evolúció és a kreacionizmus követői. evolúció kreacionizmus intelligens tervezés

 

Amikor a témához elkezdtem gyűjteni az anyagot, kiderült, hogy darázsfészekbe nyúlok bele, ahol a vitában az érvek mellett az érzelmek is szerepet kapnak. A témakörben nagyon sok publikáció született pro és kontra, sokféle érveléssel próbálva meg magyarázni az álláspontjukat. A téma rendkívül összetett, ezért csak nagy vonalakban mutatnám be, inkább tudományos érdekességként, mint vitaalapként.

Az emberi test egy elképzelhetetlenül bonyolult rendszer. Becslések szerint mintegy 37,2 billió (vagyis 3 720 000 000 000) sejtből áll. Természetesen nem számolták meg egyesével, ez egy közelítő becslés egy felnőtt férfi testében lévő szervek és szövetek térfogata és a sejtsűrűség alapján.

A testünk, ha mérnöki szempontból nézünk rá, biológiai alapú gépekből épül fel. Egy-egy szervünk önálló gépnek tekinthető, amely a test működésében a többivel összhangban működik. De a szerveink is lebonthatók önálló egységekre, amelyek végül lebonthatók a legkisebb élő egységre, a sejtre.

A sejtről minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy maga a csoda. Egy teljesen önálló, önfentartó egység. Egy olyan, miniatűr biológiai gyár, amely nem csak jól működik, de a működéséhez szükséges „gépek előállítását is biztosítja. Az ehhez szükséges összes információt is tartalmazza. Mindezt olyan méretben, hogy egy köbcentiben akár több milliárd sejt, vagy egysejtű élőlény is lehet.

Most ugorjunk vissza a múltba. Charles Darwin még 23 éves sem volt, amikor felszállt a Beagle nevű vitorlás fedélzetére, és egy öt éves föld körüli útra indult. Megfigyelése alapján közel három évtized alatt kidolgozta „A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagyis az előnyös válfajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben”  című munkáját, ami 1859 novemberében jelent meg. Ezzel lefektette a természetes kiválasztódás, az evolúció működésének alapjait. Nem csak a címe, hanem maga a munka is közérthető volt, így az automatikus ellenállás ellenére gyorsan terjedt és követőkre talált. A darwinizmus a huszadik század egyik legmeghatározóbb tudományos irányzata lett.

A múlt század közepén felfedezték az elektronmikroszkópot, és a biológusok megvizsgálhatták az egysejtűek felépítését, működési mechanizmusukat. A felfedezett részletek ámulatra késztették a biológusokat. Molekuláris gépeket láttak maguk előtt. Ahány feladat, annyiféle gép.

Michael J. Behe, amerikai biokémikus professzor a kilencvenes évek elején kétségbe vonta, hogy a darwini evolúcióval kialakulhatnak ezek a molekuláris gépek. Feltette a kérdést, hogy a természetes kiválasztódás létrehozhatja-e ezeket a parányi eszközöket.

evolúció kreacionizmus intelligens tervezés

Elsődleges példája a baktrium flagelluma lett. A flagellum, vagyis bakteriális ostor az egysejtűek szerve, amelynek főleg a helyváltoztatásban van szerepe. Meglepő módon működésében és felépítésében is olyan, mint egy csónakmotor. Van propellerje, csuklórésze, meghajtómotorja, forgó- és állórésze. Némelyik akár százezres fordulatszámra is képes percenként, mégis a másodperc tört része alatt, egy negyed fordulat alatt képes megállni és irányt váltani.

A darwinizmus elméletének egyik nagy kihívása, hogy hogyan jöhettek létre ezek a molekuláris motorok a természetes kiválasztódás révén. Behe professzor szerint egy ilyen jól „megtervezett” motort nem hozhat létre a természet összedobált alkatrészekből.

Behe professzor alkotta meg az „egyszerűsíthetetlen összetettség” fogalmát. Eszerint egyes biológiai rendszerek túlságosan összetettek ahhoz, hogy evolúciós folyamatok során, egyszerűbb, „kevésbé teljes”, de működőképes elődök fokozatos átalakulásával jöhessenek létre. Példának az egérfogót hozta fel. Öt darabból áll, de egyetlen alkatrész hiánya esetén sem képes működni. Csak akkor képes működni, ha az egyszerűsíthetetlenül összetett eszköz minden darabja egyszerre van jelen. Ez az egyszerűsíthetetlen összetettség szükséges a flagellum működéséhez. Negyven különböző fehérje, amelyeknek egyszerre kell a megfelelő helyen lenniük.

Ebből született meg az értelmes vagy intelligens tervezettség fogalma is. E szerint az élővilág bizonyos jellegzetességei nem magyarázhatóak meg irányíthatatlan folyamatokkal (pl. a Darwini szelekció), inkább egy intelligens okkal magyarázható. Ez nagyon sokban hasonlít a kreacionizmusra, de a teológiai istenévvel szemben gondosan kerüli, hogy választ próbáljon adni arra a kérdésre, hogy honnan is ered ez az intelligencia.

Bár az intelligens tervezetség képviselői szeretik tudományos elméletnek beállítani, a tudományos élet elveti ezt, mert tudományos módszerek révén nem ellenőrizhető, pusztán feltevéseken és kinyilatkoztatásokon alapul. Ezt igazolja azt is, hogy a mozgalom követői szeretnék módosítani a tudomány definicióját is, hogy az elfogadjon természetfeletti magyarázatokat is.

Az intelligens tervezettség néhány év alatt mozgalommá vált, és a nyugati világban jelenleg az egyik legismertebb a bevett tudományos nézeteket kritizáló, tudományon kívüli, de a tudományos intézményrendszerbe való bekerülést célul kitűző mozgalomként. Az egyik vélemény szerint ez nem az intelligens tervezettség és a darwinizmus, vagy a tudomány és a vallás közötti vita, hanem inkább a tudományos intézményrendszerbe való bekerülési kísérlet.

Az értelmes tervezettség és az egyszerűsíthetetlen összetettség híveinek száma nem csökken. Bár megpróbálják tudományos elméletként tálalni és annak elfogadtatni, nem tudják felmutatni a tudományos életben elvárható és kellő megalapozottságot, bizonyítást. Nem tudnak túllépni a hit alapú érvelésen. Bár több esetben bíróság előtt is próbálták védeni igazukat ez sem sikerült.

Az Egyesült Államokban 2005-ben 11 szülő Tammy Kitzmiller vezetésével beperelte a Dover-körzet iskolaszékét. Ez volt az első olyan eljárás, amelyet olyan iskolaszék ellen indítottak, amely előírta az élet eredetének magyarázataként az intelligens tervezés oktatását, mint az evolúció melletti alternatív elmélet. A felperesek szerint az iskolaszék döntése megsértette az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról szóló rendelkezését.

Az iskolaszék eredeti döntése szerint a kilencedik osztályos diákoknak az evolúcióról szóló természettudományos órák előtt egy szöveget kellett hangosan felolvasni. Eszerint az evolúció elmélet és nem tény, és az intelligens tervezés az élet eredetének eltérő magyarázata.

A perben tanúvallomást tett Michael Behe is mint az az intelligens tervezés szakértője. A kéthónapos pert végül elvesztette az iskolaszék, az ügyről a bíró egy 139 oldalas dokumentumot adott ki indoklásként. Ebben sok egyéb mellett az is szerepelt, hogy Behe professzor egyszerűsíthetetlen összetettséggel kapcsolatos állításait lektorált kutatási publikációk cáfolják, s a tudományos közösség nagymértékben elutasítja azokat.

Még Bene professzor munkahelye, a Leigh egyetem is kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint az intelligens tervezésnek nincsen tudományos megalapozottsága, nincs kísérleti ellenőrzése, s nem kezelhető tudományosnak, és áltudománynak tekinti.

És valóban ez a helyzet, a tudományos élet egyértelműen elutasítja az elméletet, áltudománynak minősíti, még tudományos teológiai körökben sem túl népszerű. 2008-ban a tudományos világ egy platformra lépett, és a világ 68 tudományos akadémiája, köztük a magyar is aláírt egy nyilatkozatot, amely az értelmes tervezettséget kizárja a tudományos elméletek sorából.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint hetvenezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.