Peking folyót épít magának hogy vízhez jusson. A Rába vízhozamú csatorna fele olyan hosszú lesz, mint a Duna, és keresztbe folyik az országon. 205 folyón keresztül.
Peking igazi Megapolisz. 15 milliós lakossága ötven év alatt triplázódott meg, a lakosok száma folyamatosan nő. De Pekinget öt évtizede tartó súlyos aszály sújtja, az elsivatagosodás fenyegeti a város. Pekinget homok és por fojtogatja. Számítások szerint 2030-ra kifogy a város vízkészlete.
Mert Kína vízhiánnyal küzd. Pedig déli részén folyik három is a világ legnagyobb folyói közül. A Jangce, a Sárga-folyó, és a Han szállítja földünk édesvízkészletének nyolc százalékát. Azonban Peking északon van. A kínai folyók általában nyugat-kelet irányban folynak.
A megoldás érdekében Kínai mérnökök a világ egyik legnagyobb vállalkozásába fogtak. Megépítik a dél-északi csatornát, amely a leghosszabb ember alkotta folyó lesz. Több mint 1600 kilométer hosszú lesz, ami a Nílus hosszának negyede, a Dunáénak több mint fele. 205 folyót, 45 vasútvonalat, és több ezer utat fog keresztezni, és naponta közel másfélmillió köbméter vizet fog szállítani Pekingbe.
A csatornában a gravitáció fogja a vizet északnak hajtani egésze, ezért a kiindulópontjául szolgáló, 1973-ban átadott gát magasságát tizenöt méterrel növelni kell, ezáltal a mesterséges tó befogadóképessége 20 milliárdról 32 milliárd tonnára nő.
A magasítás emberpróbáló feladat, hiszen nem csak magasítani, hanem vastagítani is kell a gátat. Fontos a felszín megfelelő előkészítése, mert a víz nyomása elválaszthatja a régi betontól az újat, és átszakadhat a gát. El kell távolítani a beton felső rétegét, az így létrejövő durvább felszínhez jobba hozzá tud kötni a friss beton. A kiöntött betont hatalmas mixerekkel keverik, hogy eltávolítsák belőle a legkisebb buborékot is.
A pekingi munkálatok sem egyszerűek. A pekingi metró 20 méter mélyen fut. Húsz méterrel a metró alatt a munkások újabb alagutat fúrnak a víz számára. A talaj errefelé túl laza, ezért gépek helyett csak kézi erővel áshatnak.
Kínának több évtizedre szóló vízstratégiája van. A Kínai Népköztársaság egymaga több vízduzzasztót épített az utóbbi harminc évben, mint a világ többi része együttesen. A dél-észak csatornának 2030-ra kell elkészülnie. A költségek óriásiak, csak a gátmagasítás 300 millió dollárba kerül. A folyó eltérítése további 60 milliárd dollárt emészt fel.
Ezt láttad már?
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).
