Nem csak a fogyatékosok köszönhetnek sokat az elhunyt zseniális tudósnak. Neki köszönhető néhány hasznos funkció a telefonunkban.
Bár Stephen Hawking otthona az egész univerzum volt, fogyatékossága fizikailag nagyon behatárolta életterét. Napjait egy olyan kerekes székben, számítógép mellett töltötte, amelyek kifejezetten a számára lettek átalakítva. De érdekes módon ezek a fejlesztések is hozzájárultak a világ jobbításához.
Hawking professzor egy ACAT interfészen keresztül használta a számítógépet. Ennek segítségével a motoneuron betegségben szenvedők, illetve más fogyatékossággal élők kezelni tudják a számítógépet. Az ACAT lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyedén kommunikáljanak másokkal billentyűszimuláció, szó-előrejelzés és beszédszintézis segítségével. A felhasználók számos olyan feladatot végezhetnek, mint a szerkesztés, a dokumentumok kezelése, a webes navigáció és az e-mailek elérése.
Az interfészt annak idején hároméves munkával fejlesztették ki, kifejezetten Hawking számára, aki komoly szerepet vállalt a rendszer megtervezésében, a projekttervezésben, a tesztelésben és a finomhangolásban. Miután az elkészült terméket telepítették a professzor számítógépére, az Intel fejlesztői a szélesebb közönség felé fordultak, bővítették a rendszer konfigurálhatóságát, hogy a rászorulók minél szélesebb rétegét támogassák. Végül az ACAT nyílt forráskódú platformmá alakult át, hogy a fejlődés ne álljon le.
Hawking, miután elvesztette hangját, úgy kommunikált, hogy egy betűtáblát mutattak neki, és szemöldöke felhúzásával jelezte a megfelelő betűt. Hamarosan kifejlesztettek számára egy szoftvert, amellyel már szavakat válogathatott. Ezt eleinte egy kis botkormánnyal végezte. Így már percenként akár 15 szó megfogalmazására is képes volt. Ekkor jött a segítségére a Speech Plus nevű kaliforniai cég, az általa megírt szövegeket az ő szoftverük olvasta fel. Így született meg a professzor jellegzetes, azóta már védjegyévé vált zörgő géphangja. Később a számítógépet beépítették kerekes székébe is, azóta így tartja meg előadásait. Hawking egyedül azt rótta fel a rendszernek, hogy a gép amerikai akcentussal beszél.
A szövegíró szoftvert és a beszédszintetizátort két évtizedig használta, de a technológia közben jócskán elavult. Ekkor sietett az Intel és a londoni SwiftKey a professzor segítségére, és kidolgoztak egy jóval fejlettebb eszközt. Ez már egy-egy szó betűinek 20 százalékából kitalálja a várható folytatást, és szándékfelismerő képességgel ruházták fel.
A beszédszintetizátor is megújult, és a professzor már tökéletes emberi hangon is megszólalhatott volna. De a rekedt géphang annyira összenőtt személyiségével – gyakorlatilag a tudós névjegyévé vált –, hogy Hawking ragaszkodott hozzá, maradjon meg a jól megszokott gépi orgánum.
Hawking még egy gáláns gesztuszt tett halála előtt nem sokkal. Szokatlan módon, ingyen tette közzé doktori munkáját a Cambridge-i Egyetem online felületén. A dolgozat után akkora volt az érdeklődés, hogy a meghirdetést követően egy időre összeomlott az egyetem kiadványszekciójának honlapja, mert hirtelen több mint félmillióan próbálták meg letölteni a fájlt.
Hawking 24 évesen írta A táguló univerzumok tulajdonságai című értekezést a Trinity Hall posztgraduális hallgatójaként. A 134 oldalas dokumentumot több mint kétmillió alkalommal tekintette meg mintegy 800 ezer egyéni böngésző a világ minden sarkából. Arthur Smith, az egyetem tudományos kommunikációért felelős helyettes vezetője „monumentálisnak” nevezte az adatokat. Hawking értekezése az egyetem Apollo Archívumának eddigi messze legnagyobb érdeklődést kiváltó darabja, de véleménye szerint „ez lehet a legkeresettebb dokumentum, bármely kutatási adatbázist tekintve”.
Korábban a professzor dolgozatának lemásolásért, beszkenneléséért, vagy azért, ha valaki személyesen ment el a könyvtárba, hogy elolvassa, 65 fontot kellett fizetnie az egyetemnek. Az egyetem vezetése reméli, hogy Hawking példáját követve más egykori hallgatók is szabadon hozzáférhetővé teszik tudományos munkáikat.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
