Az öt legdivatosabb érv halloween ellen, ami egyszerűen ostobaság.

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain

Tudom, hogy manapság kötelező divat utálni halloweent, mert minek egy olyan ünnep, amikor nem lehet berúgni. De nem kell sem szeretni, sem megtartani. De ne csinálj hülyét magadból azzal, hogy olyan érveket hangoztatsz, ami most népszerű, és csupán a tudás hiányáról árulkodik. Az öt legrosszabb érv halloweennel szemben:

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain

1. Nekünk nem halloweenünk van, hanem halottak napja!

Ez a legtöbbet hangoztatott érv, ami komoly tévedés. Naptárilag kb. olyan, mint a szentestét összekeverni  a karácsonnyal.  A halloween október 31-e éjszakája. A mindenszentek vagy mindenszentek napja  az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus világ november 1-jén ünnepel. A halottak napja  a szenvedő Egyház  ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. A katolikusok november 2-án tartják,

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain 

2. Nem kell nekünk halloween,  nekünk itt van a busójárás, az igazi magyar ünnep!

Ez annyira rossz, hogy akár a debreceni virágkarnevált is felhozhatta volna érvül. Ugyanis mindkettő nem nagy össztársadalmi ünnep, hanem egy helyi ünnepség. Busójárás Magyarországon csak Mohácson és néhány környékbeli faluban van. Ráadásul nem is magyar ünnep, hanem a délszláv sokácok ünnepe. A sokácok Magyarország déli részén, Bácskának a mai Szerbiához eső településein, valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein élnek. Annyira nem magyar ünnep, hogy Mohácson számos más külföldi jelmezes csapat is rész vesz a mulatságban  Jönnek Szerbiából és Lengyelországból, Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójárásnak. Kárlovóban található a világon az egyetlen busójárási hagyományokat bemutató múzeuma. Hasonló karneváli maszkok léteznek még Svájcban a wallisi Lötschentalban, ahol Tschäggättéknek hívják azokat. Vannak maszkosok Olaszországban és Szardínián is. Az olasz jelmezeseket  mamutones-nek hívják, fekete fából készült maszkokat viselnek és bundát. Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is az úgynevezett la Vijanera. A spanyol busókat zarramacosnak hívják.

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain

3. A halloween amerikai találmány!

Ez sem igaz, bár ott a legnépszerűbb. Nálunk is rég ismert sok eleme. A mi nagyszüleink még mesélték, hogy ők készítettek gyerekkorukban töklámpást, hogy mindenszentek előtt elriasszák a szellemeket. Ismerősök mesélték, hogy még az ötvenes években is népszerű szokás volt a tökfaragás, a töklámpás készítése.

A halloweennek ezeréves múltja van. A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. A druidák ezen az éjjelen ünnepelték meg, hogy az év világosabb fele után az év sötétebb fele következik.

Egy idő után a Samhain  összemosódott a római Pomonával, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepével,  a Parentaliával, a holtak tiszteletének szánt nappal, és  a Lemuralia ünneppel, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból. Ugyanis a  kereszténység terjedésével az ókeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napéjegyenlőség időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.

Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység jött létre. Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája All Hallow's Eve nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap a mindenszentek napja All Saints' Day vagy All Hallow's Day.

A név az All-Hallows-Eve kifejezésből ered, ahol az utolsó szó az evening (este) szó régies változata. Az egész kifejezés a Mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en.

4. Az egészet a kereskedők találták ki.

Az egész szokás és mondavilág az írek kivándorlásával került át az új kontinensre a 19. század folyamán. Ahogy már fentebb is írtam, nem a kereskedők találták ki, de értelemszerűen ráugrottak az eseményre. Hiszen rengeteg olyan szülő van, aki túl elfoglalt vagy lusta ahhoz, hogy maga készítsen a gyerekének jelmezt vagy dekorációt. De ha ez az érv megállj a helyét, akkor tiltsuk be a focimeccseket is, mert a hogy néz ki, hogy mindenféle focistamezbe öltözött, gyakran festett arcú emberek mászkálnak az utcákon, akik nyolcszáz forintos mezeket vesznek meg tízezerét. Sőt kijelenthetjük, hogy az egész focihisztit csak a sör-, a  szotyi-, és emlékárus maffia találta ki.

5. Szellemek, töklámpás, cukorka,  és egyéb modern hülyeség

Nos, ebben sincs semmi modern, egyik sem mai találmány.  A kelták úgy hitték, ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain

A töklámpás eredetileg nem is tök volt, hanem egy répaféle. Egy ír legenda szerint nevét  - Jack O'Lantern - egy részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogy soha többé nem fogja kísérteni a lelkét, ha végre leengedi őt. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa  belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain

Eredeti svéd tarlólépa lámpás

A cukorkakéregetés szintén keresztény szokásból fejlődött ki: november 2-án a hívők járták a házakat és süteményért cserébe imádkoztak a lakókért. A legenda szerint a halottak ilyenkor a hozzátartozók házainál figyelnek, és ha azt látják, hogy élő rokonaik nem adnak a szegényeknek adományt, sírva menekülnek el onnan.

Tehát a halloweent nem kell sem szeretni, sem megünnepelni. Nem erőlteti rá senki a másikra, és nem is lesz kötelező. Ez egy jó móka a gyerekeknek, és akik bulizni akarnak egy jót. Ennyi és nem több.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel húszonegyezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Szem-Szájnak gasztroblog:  Száznegyven kilós kórházi Big Mac

Napi videó:   Szellemreptetés

Napi fotó:  És pont hol esik az eső?

Macskaőrség:   Trükkös macskagyertya

A világ érdekes ünnep hagyomány halloween kelta római keresztény mindenszentek halottak napja samhain