Az illem furcsa vadhajtása, a kor fürdőkultúrájának érdekes kellékei voltak.
Fürdőgép, amely valójában nem is gép. Egy furcsa bódés kocsi. A 18. században találták ki, de a 19. században terjedt el. Hivatalosan 1750-ben Benjamin Beale alkotta meg, de vannak bizonyítékok a korábbi létezéséről.
Leginkább a viktoriánus Angliában hódított, de az egész akkori világban elterjedt. A kor fürdőkultúrájának érdekes kellékei voltak.
A kor illemszabályai szerint lehetetlen volt, hogy idegenek fürdőruhában lássák az embereket. Meg kellett találni a módját, hogy az emberek eljuthassanak a vízig.
A fürdőzők elegáns utcai ruhájukban beszálltak a homokos parton álldogáló, kerekekre szerelt apró faházakba. Odabenn levetették szigorú erkölcsi normáknak megfelelő öltözéküket, felvették kezeslábas fürdőruhájukat.
A fürdőgépet vagy a személyzet tolta be a vízbe, vagy lovak, esetleg ökrök vontatták be. Bent a vízben kinyitották az ajtót, a hölgyek és urak illedelmesen elmerülhettek a hullámokban. A fürdőgép eltakarta a fürdőzőket a kíváncsi parti szemek elől.
Ha végeztek, egy zászlóval jeleztek a parton váró személyzetnek.
Ez a különleges, palota formájú fürdőgép XIII. Alfonz királyt és családját szolgálta. A fürdőgép síneken gördült bele a vízbe, és gőzgép gondoskodott mozgatásáról.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
(via)