Négy évvel a földrengés és a szökőár után kerültek elő videók a katasztrófáról. Cunami volt vagy megacunami?
2017 júniusában földrengés sújtotta Grönland szigetét. A nyugati partvidékén található Nuugaatsiaq szigetét cunami súJtotta ami miatt négy ember eltűnt, hét pedig megsérült.
Csaknem négy évvel a katasztrófa után újabb videók bukkantak fel a szökőárról. A szökőár oka csak áttételesen volt a földrengés, a víz kimozdulását földcsuszamlás okozta. Egy hegyoldal zuhant bele egy kilométeres magasságból a Nuugaatsiaq fjord vizébe.
2017. június 17-én, helyi idő szerint kb. 9:40-kor egy 300 × 1100 méteres hegyoldal csúszott meg az Umiammakku Nunaa-félsziget déli lejtőjén. Több millió köbméter szikla- és lejtőüledék zuhant a Kangilleq-fjordba, amely cunamit váltott ki. A szökőár hulláma, amely kezdetben több mint 90 méter magas volt, elérte a kis Nuugaatsiaq falut, amelynél a hullám magassága körülbelül tíz méter volt. A katasztrofális hullámnak mindössze hét percbe telt, hogy megtegye a 32 kilométeres távolságot Nuugaatsiaqig, ami azt jelenti, hogy átlagosan 275 km/órás sebességet ért el.
Ezen a videón látni lehet, hogy 6 perc alatt 6 cunami hullám éri el a falut.
00:00 Első vízmozgások
00:55 Első hullám
02:00 Második hullám
02:55 Harmadik hullám
03:29 Negyedik hullám
03:40 Lehetséges cunami figyelmeztetés
04:18 Ötödikhullám
04:40 Az óriási vízvonulás (nagyobb cunami hullámok jól ismert jele)
05:48 Hatodik hullám: a legnagyobb és utolsó.
2018-ban egy svájci csoport megállapította, hogy a hegy továbbra is veszélyt jelent, mert minden nap körülbelül 1 cm-rel csúszik a tenger felé és bármikor újabb földcsuszamlásra lehet számítani. Ezért Nuugaatsiaq falut kiürítették és azóta lakatlan.
A következő videón három helyi halász keresgél a romok között. Nem törődnek azzal a hullámmal, amelyik ott kavarog mellettük. De egy perc táján a víz látványosan visszahúzódik, és hihetetlen erővel csap le újra.
Vajon a grönlandi cunami "megacunami" volt? A kiváltott nem túl jelentős hatás ellenére igen.
A grönlandi cunamit mega-szökőárnak lehet tekinteni, mivel hihetetlen kezdeti hullámmagassága közel 100 méter volt. Ellentétben a közönséges szökőárral, amelynek magassága általában körülbelül 10-30 méter.
A megacunami egy szökőár, amelynek kezdeti hullámamplitúdója több tíz, száz vagy esetleg ezer méterben mérhető. A megacunamikat óriási földcsuszamlások és más ütközési események okozzák (például az óceánba csapódó meteorit), míg a közönséges szökőárakat általában víz alatti földrengések vagy vulkánkitörések okozzák.
Az utolsó ismert megacunamikat a Krakatoa vulkán 1883-as kitörése és az 1958-as Lituya-öbölbeli földcsuszamlás okozta.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint hetvenezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
(via)
