Toochee

Emlékszünk Rocketeerre? Vagy Arnold Schwarzeneggerre a Hull a pelyhes című filmben? Hátizsák-rakétával száguldoztak, mint egy élő rakéta, hősiesen küzdve a gonosz ellen. Csizmarakéta a Star Trek V. mozifilmben, és repülő rendőrök a Különvéleményben. Mind egyről szól: Repülni mint a madár. Vagy csaknem úgy.

A kőbányák mélyén sétálni borzongatóan érdekes élmény. De ha eközben borospalackok milliói vesznek körül minket, akkor az nem lehet más, mint Mileştii Mici.

Évtizedek óta kísérleteznek a hátizsák rakétával, az egyik prototípus még egy Bond filmbe is belekerült. Azonban ezek a szerkezetek mindössze 1-2 perig képesek a levegőben maradni. Azonban Németországban Hermann Ramke és társai munkáját siker koronázta: Elkészült a Jet Pack vízi játék változata, a JetLev Flyer.

A NASA múlt heti bejelentése felkeltette az érdeklődést az élet extrém megnyilvánulásai iránt. Az elmúlt évtizedekben több olyan élőlényt, életközösséget, és élőhelyet találtak a kutatók, amelyek alapjában rajzolják újra az élettérről, az élet lehetséges megnyilvánulásairól kialakított elképzeléseinket.

Ha ragaszkodunk az élet általunk ismert módjához, akkor a lehetőségek nagyon beszűkülnek. Először úgy gondoltuk, az élethez szabad oxigén, folyékony víz, és napfény kell. Ez utóbbi meghatároz egy bizonyos hőmérséklet tartományt. A konvencionális biológia 50 °C hőmérsékletet tekintett az élet felső határának.

A Yellowstone Nemzeti Park forrásának forró vízét az élőlények festik meg.

De az utóbbi évtizedekben nagyot változott ez a meggyőződésünk. Az első meglepetés az volt, amikor a Yellowstone Nemzeti Park 80 °C hőmérsékletű hévforrásaiban élő mikroorganizmusokra bukkantak. Ez alapjaiban rengette meg a régi dogmákat.

Az áttörést az 1977-es év hozta meg. A Galápagos-szigetek melletti lemeztektonikai árok kutatásán dolgozott az amerikai Alvin mélymerülésű tengeralattjáró. Feladata a régió geotermikus-geokémiai földerítésére volt. 24 merülése során egészen 2,5 km mélységig jutott. Legnagyobb meglepetésükre a tenger mélyén „füstölgő kéményekre” bukkantak, amelyekből több száz fokos, füstre hasonlító anyag tört elő, és gomolygott a felszín felé. A rejtély gyorsan megoldódott, a geotektonikus árok mélyén húzódó repedésekből forró víz áramlott ki, amely oldott ásványi anyagokban rendkívül gazdag: szénhidrogének, kénhidrogének, hidrogént és héliumot mutattak ki. A vizet ezek az oldott anyagok festették feketére.

A repedés alatt a földköpenyben viszonylag közel található a forró magma. A leszivárgó tengervíz felforr, ásványi anyagokat old ki, és újra a felszínre tör. A hideg tengervíz hatására lehűl, és kicsapódnak belőle az oldott anyagok. Ezekből épül fel a kémény.

Azonban nem egyszerűen gőz áramlik fel, hanem a víz úgynevezett szuperkritikus állapotban van: egyszerre nagyon magas nyomás alatt áll és extrém hőmérsékletű. Ilyenkor a vízgőz és a folyékony víz keveredik. Az elegy nehezebb lesz, mint a gőz, de könnyebb, mint a környező tengervíz, ezért jön létre ez a füstölés szerű hatás.

Fekete füstölő

A legmeglepőbb azonban a mélyben, teljes sötétségben, 110°C forróságban talált élővilág volt. A számunkra elfogadhatatlanul magas hőmérsékleten olyan élőlényeket, önálló közösségeket találtak, amelyek teljesen függetlenedtek a felszíni élettől. Az élet alapja nem a fotoszintézis, hanem a kemoszintézis  (A kemoszintézis az a folyamat, amely során az élőlény a szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energiával építi fel szervetlenből saját szerves anyagait.) Kemoszintézist folytató mikroorganizmusok egész seregére bukkantak, amelyeket meghökkentő külsejű egyéb lények fogyasztottak el, például közel méteres hosszúságú, kígyószerű állatok.

A fekete füstölők felfedezése újabb életterek lehetőségét kínálta a Naprendszerben és az univerzumban. Így került képbe az Európa, amelyet kilométer vastag jég borít. A Jupiter árapály-erői azonban nem kímélik a holdat, amely vulkanikusan aktív. Ezek következtében a jég alatt folyékony víz rejtőzhet, amely otthont adhat a füstölőknek és akár az élet kialakulásának. (Erről nagyon szemléletesen ír Arthur C. Clarke 2010, második űrodüsszeia című regényében.)

Ne hagyd ki a többit sem.

Sajnos már nincs messze az az idő, amikor az autókba is fekete doboz fog kerülni. Az ok egyszerű. A mai modern gépjárművek, és azok elektronikus rendszerei megváltoztatták a vezetési stílust. A vezetők merészebbek, agresszívebbek lettek, a személyes biztonság növekedésével nőtt a bátorságuk is. Azonban vezetési képességeik növekedése nem áll arányban ezzel.

Ennek megfelelően nő a balesetek száma is. A töréskárból már nem lehet annyira pontosan következtetni a sebességre, a blokkolás- és kipörgésgátlók miatt sokkal kevesebb értékelhető nyom marad a balesetek helyszínén. Ezért a közlekedési hatóságok és a biztosítók szeretnék elérni, hogy minden autóba kerüljön fekete doboz.

A mai autókban az információk túlnyomó többsége már elektronikusan áramlik, ez minden probléma nélkül rögzíthető. A kérdésnek inkább jogi, mint technikai akadályai vannak. Ki tekinthet bele ezekbe az adatokba, és milyen feltételekkel? Mennyi időre visszamenően rögzítse azt? Mennyire ütközik ez emberi jogokba? Mert nem mindegy, hogy a balesetet megelőző tíz másodperc adatait ismerheti meg a rendőrség és a biztosító, vagy pedig a rendőr bármikor megállíthat, és az adatokból láthatja, hogy megszegtem-e a sebességkorlátozást az elmúlt fél órában.