Toochee

A mexikói turistaparadicsomban, Acapulcoban furcsa jelenségnek voltak tanúi a fürdőzők. Márciusban a tengerparti strandokat különféle fajú halak óriási tömege árasztotta el. A halrajok ott maradtak a part menti sekély vízben és az emberek közeledésére sem mentek távolabb. A halak nem kedvelik az ember közelségét, a közelükbe érve eliramodnak. Ezek a halak azonban még azt is hagyták, hogy az emberek belegázoljanak a rajba, sőt meg is tudták érinteni, fogni az egyedeket. A rejtély előtt értetlenül állnak a halászok és az etológusok is.

Egyes vélemények szerint a Japán földrengés és cunami hatására viselkedtek a halak ennyire furcsán. A szakértők ezt a véleményt nem erősítették meg, de választ sem tudnak adni a jelenségre.

Ma már általánosan elfogadott elmélet, hogy a Hold egy hatalmas ütközés szülötte, amely a Föld őskorában következett be. De érdekes a történet, ahogy az elmélet több tucat tudós kezei között megszületett.

Igazán vidám magyarázatot kaphatunk arra, miért is tört darabokra Pangea, a szuperkontinens, és miért vándoroltak a kontinensek a mai helyükre. Mindenre választ kapunk a Jégkorszak 4. című film előzetesében, amely az eddigiekhez hasonlóan nem a történetbe enged bepillantást, hanem egy rövidfilmben ismét megcsodálhatjuk motkány  szerencsétlen "makkmegtartási" harcát. Két és fél perc őrület a Föld magjában.

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, mert van, amit csak ott találsz meg. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ne hagyd ki a többit sem.

Érdekes, hogy a tudósok hamarabb találnak megoldást olyan veszélyekre, amelyek csak évezredek, vagy éppen évszázmilliók múlva okoznak komoly problémát. Ha majd a Földet katasztrófa fenyegeti, akkor rakjuk arrébb a bolygót!

Így karácsony idején többet nézünk fel az égre, és gyakrabban firtatjuk, hol is a helyünk az univerzumban. Azonban a világegyetemben a léptékek emberi ésszel felfoghatatlanok. De próbáljuk megérteni a környezetünk méreteit. Meglepő, hogy mennyire torz kép él bennünk naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról.

Az űrben a méretek a távolságok olyan hatalmasok, hogy az emberi az szinte nem is képes felfogni. Legkönnyebben akkor értjük meg a valóságot, ha van viszonyításialapunk. A képeken arányaiban tudjuk megérteni a bolygók és csillagok méreteit.

A naprendszer kőzetbolygói: a Föld, a Vénusz, a Mars, a Merkúr, és (azóta plutoiddá lefokozott) Plutó. A Vénusz csak kicsit kisebb, mint a Föld, de meglepően apró a testvérbolygónak számító Mars.

Íme a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Előttük az előző képen látott kőzetbolygók.

A képre felkerült a Nap is. A gázóriások jól látszanak, de a kőzetbolygók épphogy még észrevehetőek.

Lépjünk ki a naprendszerből, jöjjenek a csillagok. A föld eltűnt a képről, a Jupiter akkora, mint egy képpont. A Nap eltörpül a vörös óriáscsillagok, a Szirius, a Pollux és az Arcturusz mellett.

Jöjjenek a gigászok. A Nap már nem is látszik, mérete csupán 1 képpont. A vörös óriások is eltörpülnek. Íme a Rigel, az Aldebaran, és a Betelgeuse. A képen a legnagyobb az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.

Az Antares változócsillag, kb. 600 fényévnyi távolságra van. Sugara 300 millió kilométer. Ha a Nap helyére tennénk, a felszíne a Mars pályáján túl esne.

Sajos a képsorozat alkotói itt megálltak, és a kék óriások, valamint a kék szuperóriások  nem kerültek bemutatásra.

És most nyugodtan elmélkedhetünk saját fontosságunkon.

Ne hagyd ki a többit sem.

A japánok két dologról híresek: nekik vannak a legjobb kütyüik, és a legőrültebb ötleteik. Néhány japán egyetemista ejtőernyős-szimulátort épített magának a Google Föld segítségével.

A hozzávalók: 8 lökött egyetemista, egy fedett csarnok, álványzat, 10 méter kötél, egy notebook, egy projektor, némi kék vászon felhőcskékkel díszítve, egy kisebb szélgép, egy füstölő, és a hangulathoz némi pattogtaott kukorica.

Az alábbi video önmagáért beszél:

Ne hagyd ki a többit sem.

Sokszor szóba kerülnek a jégkorszakok, amelyből több is volt a Föld történetében, a számunkra legismertebb kis jégkorszak a múlt század elején ért véget. De a valaha volt két legnagyobb jégkorszakhoz igencsak vissza kell mennünk az időben. Az első ideje még bizonytalan, kezdetét 2,7-2,2 milliárd évre teszik, a másik 800 millió éve kezdődött. és mindkettő évszázmilliókig tartott. A jég kiterjedését illetően azonban tudósok két táborra oszlanak. Az egyik csoport szerint a jég csaknem az egyenlítőig, az ötödig szélességi fok környékéig ért. A másik csoport szerint bolygónk teljesen befagyott, és kialakult a hógolyó-Föld.