Toochee

A Pont du Gard római kori vízvezeték Franciaország déli részén, Remoulins mellett, Gard megyében.

Magyar fordításban a név a Gard folyó hídját jelenti, de a Gard folyót (amely a megyének is nevet adott), ma már nem így hívják, hanem Gardonnak.

Vernon C. Bain börtön New Yorkban áll.

Pontosabban úszik. Mert a szárazföldön nem volt elég hely.

A varázshegy (La Montaña Mágica, Magic Mountain) hotel Chilében, Patagóniában található a Huilo-Huilo területén.

Huilo-Huilo egy magánforrásokból finanszírozott természetvédelmi projekt amely egyúttal környezettudatos ökoturizmussal is foglalkozik.

Ez a terület korábban a favágók prédája, amely miatt a dzsungel gyors ütemben pusztult.

Egy elképesztő fazon, aki egyszemélyes acapella kórusként működik. Nem csak az összes szólamot ő viszi, de minden egyes hangszert is a ő szólaltat meg a szájával. Eddigi legnagyobb munkája a Star Wars főcímzenéje. Nick kedvenc filmzene-szerzője John Williams, az ő munkássága előtt tisztelgett ezzel a művel.

300 munkaóra alatt 90 hangsávot rögzített. A videót két hónap alatt több mint egymillióan nézték meg.

Ég veled Tibi csoki. Búcsúzunk Túró Rudi. Büszkék voltunk a magyar termékekre, igazi nemzeti büszkeség düllesztette keblünket. De most vége, megfosztanak minket ezektől.

Ezek már nem magyar termékek, csak hazai termékek. A kormány a szerdai ülésén elfogadta a magyartermék-rendeletet. Az a magyar termék, amelyik 100 százalékban magyar alapanyagból készül.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az minősül magyar terméknek, ha a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

A rendelet a magyar termék megjelölésen kívül tartalmaz még átmeneti kategóriákat is. Azokat a termékeket, amelyek magyar és külföldi alapanyagot is tartalmaznak, ám Magyarországon gyártják azokat, az úgynevezett hazai termék kategóriába sorolják. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint például a hurka valószínűleg nem magyar termék, hanem csak hazai, amelyben a rizs nagy valószínűséggel külföldről származik.

Őszintén tisztelem pártunk és kormányunk azon erőfeszítését - hogy amit csak lehet - beskatulyázni és magyarítani akar. De valahogy mindig az az érzésem, hogy a legtöbb dolgot nem sikerül beskatulyázni, hanem a skatulyák falán mázolódik szét az erős - kormányzati - nyomástól.

Már évek óta kérdés, hogy mi magyar termék, és mi nem. Már régóta tudjuk, hogy a klasszikus magyar márkák furcsán válnak nemzetközivé. A reklámokban domborítják magyarságát, pedig már nem is nálunk készül. Például Szlovákiában készül a Tihany Camembert sajt, és még lehetne sorolni a példákat.

Nézzük az új rendeletet: az a magyar termék, amelyik 100 százalékban magyar alapanyagból készül. Az elv szép, de megvalósíthatatlan ez az árja gondolkodás. Ugyanis nem vagyunk világbirodalom: nem terem meg minden anyaföldünk májusi eső verte, júniusi nap sütötte kebelén. A Viktoriánus Angliában még elképzelhető a dolog, de itt, Európának e piciny szegletében kivitelezhetetlen.

Mielőtt bárki is megvádolna, nem a liberális dac beszél belőlem, csak a józan gasztronómia rajongó, aki sűrűn megfordul a konyhában, ismeri az ételek alapanyagait, összetevőit.

Vegyük csak gyermekkorunk maghatározó édességeit: a mogyorós csokit, a sport szeletet, vagy a Tibi csokit. Egyik sem lehet többé magyar termék, ugyanis hazánk kakaóbab ültetvényei finoman szólva is csekélyek. A különböző füvészkertekben található néhány példány nem fedezi a hazai igényeket. Ez a gond a Túró Rudival is. Hiába adta a nemzeti Riska, amely az Alföld pusztáin legelt, és igaz magyar baktériumok altatták túróvá tejét. Az a fránya roppanós csoki réteg kiveti a nemzet testéből.

Egy székesegyház, amely nem a méretével nyűgözi le a látogatóit, hanem azzal, ahová épült: egy meredek falú szurdok fölé.

Közép-Amerikában Ecuador és Kolumbia természetes határa egy szakaszon a Guáitara folyó. A kis folyó egy mély szurdokban folyik a tenger felé.

Clark Little Hawaii talán legismertebb fotósa. Vérbeli szörfösként a hullámok fotózásának szentelte életét, hogy azokkal is megismertesse a szörfösök által átélt élményeket, vagy inkább csak az érzést, akik soha nem próbáltak meglovagolni egyetlen hullámot sem. Egész életében a hullámokat fotózta, és ezekből a képekből választotta ki a legjobbakat, hogy megossza a világgal.

Mi a furcsa a képeken, avagy izé... ööö... hogy is van ez? Vigyázz, a látszat csal!

Bozóttűz - Viktória Állam, Ausztrália (2009. február)

Chaiten Vulkán - Chana, Chile (2008. május) (fotó Alvaro Vidal)

Fotók, amiket háromszor kell megnézni. Ha ránézel elsőre nem érted. Másodjára nem hiszel a szemednek. Ha harmadjára alaposan szemügyre veszed, akkor veszed észre, hogy a véletlen hol retusált bele a valóságba. Ez a mátrix feeling nem Photoshop szülemény, hanem a valóság. Csak rossz szögből exponálva.