Németországban már van nyugvóerdő, amelynek 160 hektáros parcellája nélkülözi a kerítéseket, sírköveket, fejfákat, ravatalozókat, kápolnákat. A nyugalom az elhunytnak itt csaknem örökre szól, ráadásul a környezetvédelem maximális betartásával.
A hagyományos temetéssel van egy komoly gond, amelyre egyre jobban odafigyelnek: Nem környezetbarát. Egyrészt helypazarló, másrész a koporsókból és egyéb kiegészítő anyagokból mérgező anyagok jutnak a természetbe a lebomlás során. A szóróparcellák, tengerbe szórt hamvak és környezetbarát, nyomtalanul elporladó koporsók után a németeknek ismét sikerült újítaniuk a temetkezési szokások terén: Kassel közelében nemrég fölavatták az első "nyugvóerdőt".
A fogalom (Friedwald) voltaképpen a temető (Friedhof) szó módosítását takarja. A holtak hagyományos nyugvóhelyéül szolgáló "udvarokkal" (Hof) szemben a kasseli tartományi erdőgazdaság 160 hektáros parcellája nélkülözi a kerítéseket, sírköveket, fejfákat, ravatalozókat, kápolnákat. A nyugalom itt csaknem örökre szól, ráadásul a környezetvédelem maximális betartásával.
Az érdeklődők maguk választhatják ki, hogy elhunyt szeretteik hamvait milyen fa alatt kívánják örök nyugalomra helyezni. A hatalmas területen széles választék van tölgyekből, vérbükkökből, vörös-, jegenye- és lucfenyőkből. A névre, illetve családra szóló fa használati díja 3555 euróba kerül. Közösségi fákért - amelyek alatt legföljebb tíz urnát lehet elhelyezni - 770 eurót kell fizetni a Friedwald Deutschland egyesületnek. A hagyományos temetők 20-25 éves "örökkévalóságával" szemben ez 99 évre szavatolja a "sír" háborítatlanságát.
A nyugvóerdőben tilos gyertyák, virágok, koszorúk, fényképek elhelyezése, keresztfák és sírkövek felállítása. A területen nincsenek sem utak, sem kerítések. A házszabály értelmében csupán kis zöld színű táblával szabad megjelölni a "sírokat", akár névvel, akár önkényes jelzés (például FW 243) használatával. Természetesen névtelen is maradhat a sír - a gondozást a természet végzi.
A hamvakat tartalmazó urnákat is előírás szabályozza: a nyugvóerdő talajába csakis sötét színű, kartonból vagy préselt kukoricalisztből készült, biológiai úton újrahasznosítható urnák kerülhetnek: anyaguktól függően ezek három nap, illetve három hónap alatt elenyésznek a földben. Kívánságra a gyászszertartást is magukra vállalhatják az elhunyt hozzátartozói: az érintettek 80 százaléka él is ezzel a lehetőséggel.
Németországban hosszú időn át nem volt lehetséges "nyugvóerdők" létesítése. A fő akadályt a lakosság érdeklődésének hiánya képezte, illetve az az előírás, hogy urnák csakis temetőkben helyezhetők el. A kasseli tartományi hivatal azonban egy szakvélemény alapján engedélyezte a természetvédelmi területnek számító 160 hektáros erdő temetőhelyként való használatát. Feltételül csupán azt kötötte ki, hogy az urnáknak biológiai úton elbomló anyagból kell készülniük.
Csatlakozz a közel hatezer-ötszáz főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. Minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Földalatti ház sok-sok fénnyel és vízzel.
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)
