A Keresztek Hegye egy 60 m hosszú, és 40-50 m széles domb  szántóföldek közepén található. Mindössze 10 méter magas. Egy kis ipari várostól, Siauliaitól 12 km-re északra található.  A dombot és környékét ma már megszámlálhatatlan mennyéségű kereszt borítja. A hit, a szabadságvágy, és a megszállók elleni néma tiltakozás legszebb, legfenségesebb szimbóluma, nemzeti identitás emlékműve.

 A litvánok sorsa sokban hasonlít a miénkhez, ők is évszázadokig nyögték idegen elnyomók igáját.  Siauliai városa 1236-ban keletkezett, a 14. században elfoglalták a Teuton lovagok. Maga a domb egy kora középkori földvár maradványa. A csatákban elesett, ismeretlen helyen eltemetett katonák rokonai állítólag már a 14. században állítottak itt kereszteket. A keresztek elhelyezésének hagyománya ebből az időszakból ered, és valószínűleg első jele volt a litvánoknak az idegen betolakodók elleni szembefordulásának. A középkorban a Keresztek Hegye a litván katolicizmus számára békés ellenállást jelentett az elnyomás ellen.

Siauliait 1795-ben kebelezte be Oroszország. A Keresztek Hegyéről az első írásos emlékek 1850-ből valók, de úgy tűnik, hogy már az 1831-es parasztlázadás áldozatainak hozzátartozói kereszteket helyeztek el itt, mivel a cári kormány nem engedélyezte, hogy a családok halottaikat illő módon temessék el. A keresztek száma tovább szaporodott az 1863-as felkelés után. Mikalojus Konstantinas Čiurlionisnak több, a 19. század végén készült festményén már legalább ezer kereszt látható.

A 20. század elejére a Keresztek Hegye széles körben ismert zarándokhellyé, tömegek számára az imádkozás helyévé vált. Az Első világháború után létrejött független Litvániában a dombot átmenetileg elhanyagolták, a keresztek száma ötvenre csökkent. Az 1940-es szovjet megszállás után viszont ismét több ezer kisebb-nagyobb kereszt állt a dombon.

A szovjetek a kereszteket és a hegyet ellenséges és ártalmas jelképnek tekintették. 1961-ben a fa kereszteket összetörték és felgyújtották, a kő és beton kereszteket lerombolták és eltemették, a terület elborította a fémhulladék és a szennyvíz. Az 1973-75 közötti időben évente mintegy félezer keresztet semmisítettek meg. A dombot ledózerolták, a domb helyét szeméttel borították. E fellépéseket követően azonban a litvánok a dombot néhány hét alatt visszaépítették, a kereszteket pótolták.

Később változott a taktika: a "nem művészi értékű" kereszteket lebontották, elhíresztelték, hogy különböző járványok terjednek a környéken, így akarva az embereket távol tartani a hegytől, vagy a rendőrség egyszerűen lezárta az odavezető utakat, a hegyet pedig a szovjet hadsereg és a KGB őrizte.  A szovjet vezetésben még az is felmerült, hogy egy közeli folyóra építendő vízi erőmű vizével árasztanák el a dombot, azonban ez elmaradt.

A lelkes siauliaiak többször tettek kísérletet a keresztek összeszámlálására. A politikai változás után 14 387 keresztet találtak, 1990 márciusában, a litván függetlenség kikiáltásakor már ismét mintegy hatvanezer kereszt állt a dombon. Ma már a keresztek száma megszámolhatatlan. A fából pompásan kifaragott, vagy fémből készült, helyenként 3 m magas keresztekre számtalan apró keresztet függesztettek fel. Egy órába is beletelik, míg a zarándokok végig járják az ezernyi kereszt között húzódó ösvényeket. Minden keresztnek meg van a maga története, mesélnek egyéni és tömegszerencsétlenségekről, katasztrófákról, emberi sikerekről és háborús áldozatokról. Például keresztet állítottak itt az "Estonia" komphajó hajtörése után, a háborúban eltűnt katonák és partizánok emlékére, nemzeti hősök tiszteletére.


Nagyobb térképre váltás

 1993. szeptember 7-én II. János Pál pápa meglátogatta a Keresztek hegyét, ahol kb. 1000000 hívő előtt celebrált szabadtéri misét. Látogatása során azzal bízta meg a Ferences-rendet, hogy gondozza a zarándokhelyet és építsen kolostort. A Vatikán 1994-ben egy nagy feszületet is ajándékozott a hegynek. Minden látogató hagy itt egy keresztet, vagy rózsafüzért. Sólyom László 2006. szeptember 6-án litvániai hivatalos látogatása során állított itt keresztet.

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, mert van, amit csak ott találsz meg. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.