Sok a bogár? Hozzunk egy jó nagy békát! Ilyen rövid az ökológiai katasztrófa receptje.A világ érdekes ökológia katasztrófa béka varangy óriás cukornád Auszrália

 

1935. Ausztrália, Queensland állam, amely a világ egyik legnagyobb cukornádtermelője.  Veszélybe került az állam cukornádtermelése, mert hatalmas mértékben elszaporodott a Dermolepida albohirtum, vagyis a szürkehátú nádbogár. A bogarak megfékezésére ausztrál tudósok Dél-Amerikában kerestek megoldást az agavarangy személyében. De előtte nem vizsgálták, milyen hatással lesz ez a helyi ökoszisztémára.

A világ érdekes ökológia katasztrófa béka varangy óriás cukornád Auszrália

Az óriásvarangy, más néven agavarangy, Közép- és Dél-Amerikában őshonos, a trópusi erdőkben és szavannákon él. A faj névadó jellemzője a tekintélyes mérete. Átlagos hossza 10-23 cm, súlya egy-másfél kilogramm, de találtak már 38 centiméteres és 2,65 kilogrammos példányt is. A színe barna. A fültőmirigyeinek mérgező váladékával egész testét gondosan bekeni, ez védelmet nyújt a ragadozók ellen. Éjszaka és sötétedéskor aktív.

Eredetileg csupán 100 példányt telepítettek be. Hihetetlenül gyorsan elszaporodott, és hatalmas tempóban terjeszkedni kezdett. Ráadásul a nádbogár mellett (sőt, helyett) rákapott a helyi faunára. A sűrű növényzetben rejtőzve bármely állatra rátámad, ami belefér hatalmas szájába: rovarlárvák, puhatestűek, békák, madarak, ráadásul még a kisebb rágcsálókat sem veti meg. 

A harmincas években évi 10 kilométeres sebességgel hódította meg a területet, manapság ez már az ötszörösére gyorsult. Hatalmas régiókat lepett el az ország keleti és északi részén. Számuk azóta meghaladhatja a másfél milliárdot is, fenyegetve Ausztrália ökoszisztémáját és élelmiszerellátását egyaránt.

A világ érdekes ökológia katasztrófa béka varangy óriás cukornád Auszrália

A helyiek végeláthatatlan háborút vívnak a varangyokkal. Például Északon, Kimberly kerületben több mint 8000 tagja van a Kimberley-i Varangyirtóknak, akik megpróbálják visszafogni terjedésüket. Minden este férfiak, nők és gyerekek gyűlnek össze, hogy felvegyék velük a harcot. A küzdelem szó szerint szinte reménytelen. Volt olyan este, hogy 10 ember, négy óra alatt 6180 varangyot gyűjtött be. A befogott állatokat gázzal altatják el. A gyors terjedés oka a hatalmas szaporodási ráta. A nőstény képes évi két alkalommal akár 30-35 ezer petét is lerakni. A varangyirtók tudományosan dokumentálják a fogásukat. Becslésük szerint munkájuk eredményeként mintegy 15 milliárd petéből nem lett béka.

A varangyok mindenre rácáfolnak. Azt hitték, nem nagyon tudnak úszni, de találtak a tengerben a parttól 25 kilométerre is úszó példányt. Ez az állat a példája a napjainkban is zajló evolúciónak. A tudósok nem értették, miért gyorsult fel az állatok terjedése. A rejtélyt az évtizedekkel ezelőtt befogott példányok vizsgálata oldotta meg: a mai varangyok lába a negyedével hosszabb.

Eredeti élőhelyén az óriásvarangynak sok természetes ellensége van, de hamar kiderült, az ausztrál ragadozókra a varangyok jelentik a veszélyt. Az állat fültövében található két mirigy váladéka olyan mérgező, hogy bármilyen ragadozó próbálja megenni azokat a kígyóktól a gyíkokon át, az belehal. Akárcsak a kutya vagy a dingó. A kutyák a békák mérgétől 15 percen belül elpusztulnak, sőt már emberek is vannak az áldozatok között, olyanok, akiknek a szájába került a béka által kispriccelt méreg. Miután több varánusz- és kígyóállományt megtizedelt, úgy tűnik, most a krokodilokon a sor. A sydney-i egyetem kutatói az ausztrál édesvízi, avagy Johnson-krokodilok drasztikus állománycsökkenésére figyeltek fel a kontinens északi részén. Amikor összehasonlították a varangy elterjedési területét a krokodilokéval, feltűnt, hogy ahol felbukkantak a varangyok, mindenütt nagymértékben megnőtt az édesvízi krokodilok halálozási rátája. Ott, ahol korábban szinte alig láttak krokodiltetemeket, tömeges pusztulásról számolnak be a hírek. 2005 óta egyes állományok nagysága a negyedére csökkent.

A világ érdekes ökológia katasztrófa béka varangy óriás cukornád Auszrália

Így elsődleges feladattá vált a ragadozók megmentése. A tudósok szeretnék őket leszoktatni arról, hogy varangyevéssel kísérletezzenek. Ennek a harcnak a fegyvere a varangykolbász. A ragadozókat varangyhúsból készült, émelygést kiváltó kolbásszal etetik, hogy rászoktassák őket az új területekre benyomuló mérgező faj elkerülésére. Apró, kolbász alakú csalikat készítenek − a mérget természetesen eltávolítják −, majd kihelyezik az őshonos dingók, kígyók, gyíkok és erszényesnyestek élőhelyén. A csalit sóval is meghintik, mely azonnali émelygést vált ki, és arra készteti az állatokat, hogy köpjék ki a falatot. Ennélfogva, ha beleharapnak egy olyan zsákmányba, amely varangyízű, és olyan is a szaga, visszaemlékeznek majd korábbi szörnyű élményükre.

Sikeres kísérletek vannak az ebihalak befogására, de a varangyokat is biológia úton akarják megfékezni. Kizárólag helyi fajokkal kísérleteznek, így a húsevő hangyafajok kerültek reflektorfénybe. A fiatal varangyok ugyanis előszeretettel mozognak nappal is, amikor a húsevő hangyák vadásznak. De a tudósok reménykednek egy evolúciós ugrásban, hogy a ragadozók alkalmazkodni tudnak a méreghez.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via)

A világ érdekes ökológia katasztrófa béka varangy óriás cukornád Auszrália