Sokkoló, borspisztoly ragasztópisztoly, hangágyú és „meleggé” tevő-bomba. Az új nem halálos fegyverek. Amelyek nem csak a frontokon, hanem a rendészeti erőknél is megjelenhetnek. Vissza fogjuk sírni azt az időt, amikor még könnygáz, gumilövedék, és vízágyú volt.
Nem halálos fegyver alatt értünk minden olyan eszközt, anyagot és eljárást, amelyet kifejezetten úgy terveztek, illetve alkalmaznak, hogy a szemben álló fél élőerejét, valamint technikai eszközeit, infrastrukturális létesítményeit semlegesítse, azokat a harcból kivonja, harcképességüket korlátozza, alkalmazásukat lehetetlenné tegye.
A fegyverek fejlődése két irányba mutat: halálos és nem halásos fegyverek. A nem halálos fegyvereket több ok miatt hozták létre.
Ezek – bizonyos esetek kivételével – csak csekély mértékű sérüléseket, a környezetben pedig minimális járulékos károkat okoznak. Jelentős szerepük van akkor, ha a hagyományos fegyverek alkalmazása nem lehetséges, nem célszerű, vagy katonailag nem indokolt (például tömegoszlatásnál), ugyanakkor a katonák önvédelemi képességét mégis biztosítani kell. Felhasználásuk alternatív lehetőség a parancsnok számára.
A fegyver léte a háború cinizmusából fakad: a sebesült ellenség jobb, mint a halott ellenség. A halott katonát csak el kell temetni. A sebesültet azonban ápolni kell, szállítani kell, gyógyítani kell: jelentős erőket és forrásokat köt le, amely jelentősen megterheli a másik felet. A másik ok, hogy a nem halálos fegyvereket rendészeti célokból is be lehet vetni. Politikai következmények nélkül lehet alkalmazni a civilek ellen is.
A jövő hadseregei két féle képpen lesz felszerelve. Elsősorban a szegény országokban maradnak a hagyományos tömeghadseregek, amelyek hagyományos fegyverekkel lesznek felszerelve. Ez a piac veszi föl most is a hagyományos lőfegyverek – mint például az AK-47-es – túlnyomó többségét. A gazdag országok a professzionális kisebb haderő felé fejlődnek, akik a csúcstechnikájú fegyverek révén jóval nagyobb erőt képviselnek. Itt jelentkezik az igény is a nem halálos fegyverekre.
A legegyszerűbb és legismertebb nem halálos fegyver a sokkolópisztoly. Kétféle létezik, az egyik közvetlen érintkezést kíván, a másik 7 méteres lőtávolságon belül használható. A fegyver lövedékei két vékony vezetéken keresztül 50 ezer voltos feszültségű (és nagyon alacsony áramerősségű) elektrosokkal okoznak azonnali izombénulást a célszemélynél. Szakértők szerint a vastag ruházat sem védi meg a célszemélyeket, mert a pisztoly lövedéke mintegy 5 cm vastagságú ruházaton is áthatol.
Szintén személy ellen irányuló nem halálos fegyver a gumilövedéket, borsgolyót, vagy éppen hálót kilövő fegyver. Terveztek ragasztófegyvert is, amely a célba vett személyt pár másodperc alatt leragasztotta volna. Azonban nem létezett olyan oldószer, amellyel könnyedén el lehetne távolítani a ragasztót. A haj, a szőrzet és a bőr egy részének elvesztése viszont ellentétes az emberséges bánás eszmeiségével.
Az ADS (Active Denial System) mikrohullámú fegyver a jövő nem halálos tömegoszlató fegyvere. Mikrohullámú fegyver: 95 gigahertzes mikrohullámú sugarat bocsát ki, mely hőt generál a célterületen tartózkodó személyek bőrfelületén, akik ezt égető fájdalomként élik meg. Minél tovább éri őket a sugár, annál nagyobb fájdalmat okoz, arra kényszerítve őket, hogy a területet minél hamarabb elhagyják. A több méter széles nyaláb természetesen láthatatlan, ezért a menekülni készülő nem tudja, merre induljon. A mikrohullámú hatás hátránya, hogy a célpontoknál lévő, vagy általuk viselt fémtárgyak (karóra, fém szemüvegkeret, nyaklánc, fülbevaló, piercing stb.) rövid idő alatt felmelegedhetnek, és égési sebeket okozhatnak.
Önkénteseken, már kipróbálták a fegyver hatását. A tesztelést a Kirtlandi Légi Bázison Albuquerqueben, Új Mexikóban hajtották végre 2004-ben. Az eredmény meghökkentő volt. A kísérleti alanyoknál a sugárzás kezdetét követő 2-3 másodpercben bőrtáji fájdalom jelentkezett, mely az ötödik másodpercben elviselhetetlenné vált és mindenki próbált kimenekülni a sugár irányából.
A zajfegyver is létezik már. Az LRAD (Long Range Acoustic Device) elnevezésű fegyvert a 2000-ben lezajló jemeni támadást követően fejlesztették ki. A húszkilós tányér formájú hangfegyver hatása nem halálos, csupán elrettentő céllal szolgál, fejlett technológiákkal szerelték fel. Az eszköz figyelmeztető üzenetek kiadására is alkalmazható. Amennyiben az ellenséges csapatok nem reagálnak a szóbeli figyelmeztetésre, az LRAD éles és magas hanghullámokat bocsát ki olyan módon, hogy az eszközt működtető operátorokra, illetve azokra, akik a közvetlen közelében tartózkodnak, nincsen hatással. A szerkezet megtartja a távolságot a tengerészet és a fenyegető csapatok között, s ezzel időt ad a mérésekhez és a megfelelő válaszreakció kialakításához.
A LRAD százötven decibel erősségű hang kibocsátására képes. "Kilencven méteren belül biztos, hogy senki sem tartózkodna szívesen az eszköz működése közben, de még 270 méterig sem biztonságos. A fülészek szerint olyan magas hangfrekvenciát bocsát ki a gép, hogy halláskárosodást is okozhat abban az esetben, ha túl hosszú ideig tartózkodik valaki a hatókörében.
A sebészetben használt érzéstelenítő gyógyszervegyületek lövedékbe csomagolásával is kísérleteznek: a prágai Károly Egyetemen a központi idegrendszerre ható szerek makákó majmokat és a kísérletre önként vállalkozó embereket 2-4 perc alatt mozgásképtelené tettek.
Az eddigi legviccesebb fegyver a „melegbomba”. Az ellenséget "meleggé" tévő bombát próbált kifejleszteni az Egyesült Államok védelmi minisztériuma - derült ki azokból az iratokból, melyek titkosságát nemrég oldották fel. Az iratokhoz a Sunshine Project nevű vegyi- és biológiai-fegyver ellenes szervezet jutott. A hadsereg egy sor olyan nem halálos fegyvert kísérelt meg előállítani, melyek az ellenséges csapatok fegyelmét és csapatszellemét lettek volna hivatottak szétzúzni. Az egyik ilyen fegyver, melyen a Pentagon dolgozott, egy olyan nemi vágyat keltő szer, mely az ellenséges katonákat szexuálisan ellenállhatatlanná tette volna egymás szemében. A dokumentumok szerint a Pentagon úgy gondolta, hogy az amúgy is meglévő "homoszexuális viselkedést provokálni" a katonák között "undorító, de egyáltalán nem halálos" módja a morál kikezdésének.
A dokumentumok szerint, melyek 1994-től datálódnak, a bombán tudósok dolgoztak az amerikai légierő daytoni laboratóriumában. Az is kiderült, hogy a laboratórium hét és fél millió dollárt igényelt a bomba fejlesztéséhez. A Pentagon szóvivője a New Scientistnek elmondta, hogy nem tudható, hogy a hat évre tervezett kutatási projekt valaha elindult-e.
Ezt láttad már?
Mintha a világ robbant volna fel
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).
