Időnként a tudomány megbecsült képviselőin is úrrá lesz a nagyság átka, és legnagyobb ellenségük saját tévedhetetlenségükbe vetett hitük lesz. Ex cathedra tesznek olyan kijelentéseket, amelyekért később nevetségessé válnak. Íme néhány bizonyíték arra, hogy miért is kellene néha egy kis önmérsékletet gyakorolni. Az alábbi kis esetek "elkövetői" a tudósok elitjei: a Francia Tudományos Akadémiának tagjai voltak. Mindannyian a mai napig megbecsült tudósok, de botlásukat feljegyezte a tudománytörténet.
1781-ben a neves csillagász, Lalande sietett lehűteni Párizs lelkesedését. Ugyanis Blanchard akkor mutatta be repülő és kormányozható csónakját. A nagyközönség már szinte látta maga előtt az égen cikázó hajókat. Cikkében az alábbiakat írta: "Akárhonnan vesszük szemügyre a kérdést, teljességgel lehetetlen, hogy az ember a levegőbe emelkedjék és ott fenn lebegjen. Ehhez óriási szárnyak kellenek és azokat másodpercenként három lábnyi sebességgel kell mozgatni. Csak a bolond hiheti, hogy az ilyesmit meg lehet valósítani." Hál'isten ezt nem olvasták a Mongolfier-testvérek és két év múlva, 1783 június 5-én felemelkedett az első léghajó.
Alig egy hónappal később, 1783 július 11-én Jouffroy márki, a gőzhajó feltalálója megtette első útját kerekes hajójával. a Saone folyón. Találmányát a kormány elé terjesztette és benyújtotta az akadémiának is. Az akadémia véleménye: a kísérlet semmit sem bizonyít, az üggyel nem érdemes foglalkozni.
1878 március 11-én, az akadémia ülésén egy Du Moncel nevű természettudós bemutatta Edison találmányát a fonográfot. Nagy volt a meglepetés, amikor a gép visszaadta az elhangzott szavakat. Egyszerre egy öreg akadémikus, Bouillaud felpattant a helyéről és egyszerűen torkon ragadta Du Moncelt... "Nyomorult - rivallt rá - majd éppen egy hasbeszélő fog minket becsapni." A dühős öregúr még fél év múlva sem csillapodott. Egy újabb gyűlésen szót kért és kijelentette: érett megfontolás után is fenntartja véleményét, a bemutató egy hasbeszélőnek volt a mutatványa. "Mert nem lehetséges, hogy az emberi beszéd nemes szerveit egy hitvány fém pótolhassa." Az akadémikusnak talán csak azért maradt fenn a neve egyáltalán, mert Camille Flammarion nevű író szemtanúja volt az esetnek és egy könyvében meg is írta.
Lavossiert, a híres vegyészt bízta meg az akadémia azzal, vizsgálja ki, mi az igazság a meteorokkal kapcsolatban. A kövek potyogását évszázadok óta tapasztalták, tanúsították. Múzeumok szekrényeiben hevertek bizonyságlevelekkel mikor és hol találták. Lavossier jelentése alapján az akadémia kimondta, hogy a dolog hihetetlen és valóságnak el nem fogadható, mert kövek az égből nem eshetnek. A gyanús köveket valamely ismeretlen kitörés köphette a világra.
És még néhány eset távirati stílusban. A tengeralatti kábel tervét Babinet akadémikus bélyegezte komolytalannak. A gázvilágításról kijelentették, hogy egy lámpa bél nélkül nem éghet. A párizsi orvosi egyetemen még a XVII. században is a ókori orvoslást tanították. 1624-ben a párizsi parlament halálbüntetés terhével száműzte azokat, akik új tételekkel mertek előállni.
1840-ben az akadémia rászánta magát, hogy figyelmet szenteljen az állati delej jelenségének. A vizsgálódás végén kijelentették, pont olyan keveset fognak ezzel a jelenséggel foglalkozni, mint a perpetuum mobilével vagy a kör négyszögesítésével. Ma az állati delej tudományos neve hipnózis.
Csatlakozz hozzánk a Facebookon, mert van, amit csak ott találsz meg. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra
