A zene jótékony hatását mindenki ismeri. De Mozart zenéjének hallgatása - különösen a gyerekeknél - növeli az intelligenciát, ezt állítja több tudományos kutatás is.
A zene ja tökéletes katalizátor. Ha kell, megnyugtat, ha kell, felforralja a vérünk, ha kell, lelkesít. Élénkít vagy ellazít. A zene hatással van ránk. Püthagorasz a hatodik században hárfajátékkal pihentette diákjait, melynek segítségével mintegy kitisztította gondolataikat.
A klasszikus zene oldja a stresszt, a depressziót, a szorongást. Segíti az összpontosítást, a tanulást, fejleszti az emlékező-képességet. Enyhíti a fájdalmat. Orvosok alkalmazták a daganatok, a magas vérnyomás vagy az elmebetegségek gyógyítása során. Régóta ismert az is, hogy egyes operációk közben komolyzene szól a műtőben.
De sokak szerint nem csak mi részesülünk a zene jótékony hatásaiból. Nem kevesen állítják, hogy a megfelelő zenétől a tehenek több tejet adnak, a növények jobban nőnek. Állítólag az állatok előnyben részesítik a klasszikus zenét és az ötvenes évek slágerei.
Sokat lehet hallani arról, hogy Mozart zenéjének hallgatása növeli az intelligenciát. Ez a városi legendának tűnő feltételezésnek azonban tudományos alapja van. Frances H. Rauscher amerikai pszichológus 1993-ban publikálta tanulmányát a Nature című tudományos folyóiratban, Írása szerint Mozart zenéjének hallgatása javítja az intelligencia teszteken nyújtott teljesítmény. Sőt, megnevezett két olyan 1781-ben írt szonátát, amelyek konkrétan javítják a térbeli képzelőerőt.
Az elméletnek három lépcsőfoka is van:
1. Bizonyos kutatási eredményeket, melyek azt bizonyítják, hogy Mozart zenéjének hallgatása rövid távon fejlődést eredményez bizonyos típusú értelmi, térbeli-logikai feladatoknál.
2. A népszerűsített verziója a teóriának, mely szerint Mozart zenéjétől okosabb leszel, azaz a korai gyermekkori találkozás a komoly zenével pozitív hatással van az értelmi fejlődésre.
3. Egyes kutatások állítása szerint ennél jóval messzemenőbb hatások tulajdoníthatók a Mozart-effektusnak.
Természetesen a hír óriási lelkesedést váltott ki. Mozart zenéjét a gyerekek intelligenciájának növelésére szolgáló csodaszerként ünnepelték. A cikk megjelenése után eladási rekordot döntöttek Mozart lemezei. 1998-ban Georgia kormányzója bejelentette, hogy az általa javasolt állami költségvetésbe beletartozna 105 000 dollárnyi ráfordítás évente arra, hogy minden Georgiában született gyermeknek juttassanak egy klasszikus zenei kazettát vagy CD-t. 1999-ben Florida állam törvénybe iktatta, hogy a kisgyerekek állami iskolákban naponta hallgassanak komolyzenét. Rauscher-tanulmány oda vezetett, hogy tudósok különböző szakterületekről a zene emberre és állatra gyakorolt hatásait vizsgálták. Azonban az eredmények rendkívül változóak voltak.
A tudományos világ ennél szkeptikusabb volt. Sokan véleménye szerint egyszerűen csak arról van szó, hogy az alanyok egyszerűen csak jobb kedvre derültek a zenehallgatás során. Esetleg Mozart inspirálta őket. Egy tanulmány szerint Mozart zenéjének ritmusa összhangban van az emberi agy ritmusával, és ez magyarázhatja stimuláló hatását.
Rauscher és Li később klinikai vizsgálatban is igazolta Mozart-hatást. Az Alzheimer-kóros betegek szintén jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, mint a korábbi tesztek alatt. Epilepsziás eseteknél csökkent az agyi elektromos aktivitás a rohamok alatt, ha Mozartot hallgattak.
Állatkísérletek is igazolták a hatást. A Stanford Egyetem genetikusai patkányokon azt tapasztalták, hogy azok jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken.
Mindezek ellenére sok vizsgálat kétséges eredményt hozott. Amerikai, német, sőt kínai vizsgálatok is cáfolták tagadták a hatás létezését. Maga Rauscher is kételkedett sok vizsgálat eredményében.
Nemrégiben a Bécsi Egyetem kutatói cáfolták a Mozart-hatást. Az egyetem Pszichológiai Alapkutatások Intézetének szakértő csoportját Jakob Pietschnig vezette. Nem kevesebb, mint háromezer fős csoporton végezték a tesztelést, összesen harminckilencet. A kutatás során nem tudták bizonyítani a zene hatását a térbeli képzelőerőre.
Pietschnig az alábbiakkal összesítette munkájukat: "Mindenkinek ajánlom Mozart zenéjét, de a kognitív teljesítőképesség javulásához fűzött elvárások nem teljesülnek a komponista művei által."
Véleményük szerint a Mozart-hatás csak mítosz. Nem sokkal később amerikai kollégáik a népszerű pszichológia legnagyobb téveszméinek rangsorában a hatodik helyre tettek.
Ezt láttad már?
Néma tiltakozás a reptéri szkennerek ellen
Tudósok bizonyították a hit erejét
