Alapvető félelmeink vannak az állatokkal szemben, de ezek az érzelmek leggyakrabban indokolatlanok. Például rettegésünk képzeletbeli ranglistáján dobogós a cápa és a farkas, pedig ha lenne veszélyességi ranglista, még be sem kerülnének az első tizenöt közé. Olyan állatoktól félünk, amelyekkel esélyünk sincs találkozni, míg a jóval veszélyesebb fajokra szeretettel nézünk. Mindez pusztán kulturális hatás, amelyről a meséink, a könyvek, a filmek, és a média tehet. Pozitív és negatív beidegződések. Melyek a ránk nézve legveszélyesebb állatok? Az itt közölt adatok egy átlagos évre vonatkozó becslések, amelyeket a nemzetközi szervezetek tettek közzé. Nem teljes lista, és semmilyen valódi rangsort nem képvisel.
Cápa – kb. 10 halálos áldozat
A Cápa című film óta még azok is ki akarják pusztítani a cápákat, akik sosem mennek a tenger közelébe. Pedig a cápák nélkül összeomlana a tengeri ökoszisztéma. Azért tűnik olyan veszélyes állatnak, mert minden cápatámadásból hír lesz, mert "harapn5t6ak rá" az olvasók. Eközben a búvároktatók azt tanítják, szerencsés az a búvár, aki a vízben megpillantja ezt a fenséges ragadozót. Ha arányba állítjuk, hogy évente hány ember hányszor fürdik a tengerben, ezzel a sok tízmilliárd fürdéssel szemben ez a tíz áldozat elhanyagolható. Gyakorlatilag bármi, amit csinálunk, veszélyesebb ennél.
Farkas – kb. 10 halálos áldozat
A másik ember által legjobban rettegett ragadozó, ez is meséink hatása. Kétségtelen, hogy a régi időkben, amikor a települések közötti területek nagy részét összefüggő erdőségek borították, sokkal több volt a farkas. De ez a nemes állat messzire elkerüli az embert. A mesék célja az volt, hogy a gyerekek ne kódorogjanak el az erdőben, ezért riogatták a farkasokkal őket. Ennek ellenére valódi farkas támadás nagyon ritkán esett meg, szinte kizárólag csak télen, a legnagyobb hidegek és éhezések idején.
Oroszlán – kb. 100 halálos áldozat
Elefánt – kb. 100 halálos áldozat
Krokodil – kb. 1 000 halálos áldozat
Kafferbivaly – kb. 1 000 halálos áldozat
A vadászok és a bennszülöttek jobban félnek tőle, min az oroszlántól vagy a krokodiltól. Az oroszlán is csak csapatostul meri megtámadni. Könnyen dühbe gurul. A kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg.
Víziló – kb. 2 000 halálos áldozat
Hugo, a víziló fajtársai korántsem olyan kedves bumfordi állatok, mint amilyennek a rajzfilmekben láthatjuk. Annak ellenére, hogy növényevő igen agresszíven védi a területét. Az afrikai kontinensen az ő számlájukra írható a legtöbb állatok okozta haláleset, évente mintegy 2000 embert ölnek meg! Különösen veszélyesek a vízben, hiszen ez az a közeg, ahol igazán elemükben érzik magukat. Hatalmas, sokszor 50 cm-esre is megnövő agyaraik, óriásira tátható állkapcsuk, és gyakran 2 tonna feletti testtömegük legyőzhetetlenné teszi őket bármely más állattal szemben. Találtak már kettéharapott rokolt is. Legtöbb halálos áldozata véletlenül vagy szándékosan csónakkal kerül a víziló területére. A hatalmas testű állat könnyedén felborítja és szétroppantja a csónakokat.
Galandféreg – kb. 2 000 halálos áldozat
Egy élősködő fonálféreg, mely emlősök bélcsatornájában és izomzatában él. Mivel kizárólag húsevéssel terjed, ezért csak ragadozó, dögevő, vagy mindenevő emlősöket fertőz, köztük az embert is. Emberben akkor halálos, ha a szívizomban tokozódik be, ami halálos kimenetelű szívizomgyulladáshoz vezethet.
Orsóféreg – kb. 2 500 halálos áldozat
Az orsóféreg fertőzés több mint egy milliárd embert érint. A peték a bélben kikelnek, majd a lárvák a bél falán átfurakodva bejutnak a véráramba. A tüdőt elérve felköhögjük, majd ismét lenyeljük őket, ezzel ismét visszakerülnek a bélbe, ahol a lárvák férgekké fejlődnek, majd elkezdenek szaporodni. Előfordul, hogy a férgek vándorolnak az emésztőrendszerben, bejutnak az epevezetékbe vagy a vakbélbe, és epevezeték- vagy vakbélgyulladást okoznak.
Rabló poloska – Chagas-kór – kb. 10 000 halálos áldozat
A betegség alatt, egy vérben élősködő ostoros egymagvú, egysejtű élőlény okozta fertőző megbetegedést értünk, a kórokozót rabló poloskák terjesztik. A kórokozó a rablópoloska tápcsatornájában szaporodik és onnan széklettel távoznak, és az emberek a poloska székletével kapcsolatba kerülve fertőződnek (történhet a bőrön és a szem kötőhártyáján keresztül). A kórokozó bejutva az emberi szervezetbe szétáramlanak a keringéssel és a szaporodásukkal sejtpusztulást, gyulladást okoznak. A betegség Latin-Amerikai országokban, Dél-Amerikában, ritkán az USA déli és dél-nyugati részén fordul elő. A fertőzött személyek számát 12 millióra becsülik (főként a vidéki területeken). A betegség elsősorban a gyermekeket érinti.
Kutya – veszettség - kb. 25 000 halálos áldozat
Egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű betegség.
Cecelégy - Álomkór – kb. 40 000 halálos áldozat
Az afrikai cecelegyek terjesztik tripanoszómiázist amely a lakott kelet- és nyugat-afrikai vidékek betegsége. Évente mintegy 20-25.000 új betegséget regisztrálnak. Naponta mintegy száz, százhúsz halálos áldozata van a kórnak. Az álomkór valódi egysejtű parazita, a tripanoszóma által okozott fertőző betegség, mely agyvelő- és agyhártya-gyulladást okoz. Nevét a napközben megmutatkozó álmatagságról kapta. Az álomkór valódi egysejtű parazita, a tripanoszóma által okozott fertőző betegség, mely agyvelő- és agyhártya-gyulladást okoz. Nevét a napközben megmutatkozó álmatagságról kapta. A betegséget a tripanoszómák okozzák, melyek a fertőzött cecelegyek csípése útján terjednek, és nem pusztán a passzív átvivő szerepét töltik be, hanem biztosítják a kórokozó bonyolult átalakulási fázisát. A betegségnek két kórokozója van. Afrika lakosságának mintegy harmada él cecelégy által fertőzött területen. Afrikán kívül csak behurcolt esetekkel kell számolni, de a fertőzés a turistákra is komoly veszélyt jelent.
Kígyók - kb. 50 000 halálos áldozat
Közel 600 mérges kígyó fajt ismerünk. Nehéz őket veszélyesség szerint sorrendbe állítani, mert például a legveszélyesebb mérgű kígyó kisebb elterjedése révén kevesebb áldozatot szed, mint egy jobban elterjedt, de kevésbé gyilkos mérgű faj. A kispikkelyű tajpán például a tesztek alapján a legmérgesebbnek tartott kígyó, de a négy legveszélyesebbnek tartott indiai kígyó (a pápaszemes kobra, a közönséges krait, a Russel-vipera és az efa) kapcsán jóval több kígyómarási esetet jegyeznek fel, mivel lakott területen jóval elterjedtebbek. A halálozási arány is mutatója lehet a kígyó veszélyességének. A fekete mamba és a tajpán marása azonnali segítségnyújtás hiányában csaknem 100%-os halálozási arányt jelent.
Édesvizi csiga – Bilharziózis – kb. 200 000 halálos áldozat
A bilharziózis (más néven bilharzia vagy schistosomiasis) olyan emberi betegség, melyet a vérmételyek néhány faja (Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium) okoz a a trópusokon és a szubtrópusokon. Az emberből ürülő petékből édesvízben kelnek ki a miracídium lárvák, melyek köztigazdának alkalmas csigát keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe, majd ott a véredényrendszerben fejlődve alakulnak kifejlett állatokká. A laposférgek többségével ellentétben a vérmételyek váltivarúak, azonban a hím és a nőstény egymással tartósan rögzülve él. A pete speciális mérete és alakja biztosítja a továbbfertőzés esélyét. A vérben keringő pete a hajszálerekben elakad, majd mint hegyes, hosszúkás struktúra, egyik végéből ferdén kinyúló tüskével, passzív vándorlásba kezd. Az elakadt petét innentől az ember saját izommozgása továbbítja a testen belül különböző, többé-kevésbé véletlenszerű irányokba, gyakran fájdalmas és kiterjedt szöveti roncsolást okozva. A peték jelentős része a bélhámon át a bélüregbe, vagy a vesén át a vizeletbe kerül, ahonnan végül a külvilágba ürül. A malária után ez a második legelterjedtebb trópusi betegség, kb. 70 országban mintegy 160-170 millió ember él fertőzötten, és közülük kb. 20 millióan súlyos betegségben szenvednek. Mindez kb. 280 000 halálestet okoz évente (WHO 2002).
Ember - - kb. 475 000 halálos áldozat
Becslések szerint egy átlagos évben ennyi ember halálért felelős egy másik ember.
Szúnyog - Malária - kb. 1 000 000 halálos áldozat
Évente kb. 350-500 millió megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csupán Afrikában 25% a halálozási arány az 5 éves kor alatti gyermekpopulációban. A nagy halálozási arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének növekedése a rovarirtókkal szemben.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel huszonötezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Szem-Szájnak gasztroblog: Imádkozó csirke
Napi videó: Ilyen lesz a jövő mobilja?
Napi fotó: Okos ötlet: telefonszám a karkötőn
