Szuperman, Pókember, láthatatlan ember, és a többiek. Szuperhősök, akik példaképek, akikké szeretnénk válni. De az SF világán túl, valóban léteznek emberek, akik szuperképességekkel rendelkeznek. 
Szuperképességek léteznek, hiszen éppen ezért álmodozhatunk ezekről. Tony Stark a Vasember, Vagy Batman valójában nem szuperember, őket a technológia emeli az átlag fölé, és szinte bárki átvehetné a helyüket. A szuperképesség nem feltétlenül „mesebeli”, mint a röntgenlátás vagy a repülés, pusztán attól szuper, hogy emberfeletti. Felette áll az átlagos emberi képességnek, és ezt képes a maga javára fordítani. Sokan nem tekintik annak, de szuperképesség hogy 10 másodperc körül futja száz métert, felemel háromszáz kilót, de az is, hogy fejben von ötödik gyököt egy tízjegyű számból, vagy éppen soha nem felejt el semmit. A szuperképesség tanulással gyakorlással fejleszthető, de szükséges hozzá az a genetikai másság, amelyet fejleszteni lehet. ezért nem elérhető bárki számára. Ezért szuperképesség.
Egy ilyen képesség egyszerre áldás és átok. Az egyszerű testi képességeket, mint az erő vagy a gyorsaság, csak-csak elfogadják az emberek. De egy szuperszámoló furcsán néznek az emberek, boszorkánynak tartják, jobb esetben csak kerülik, rosszabb esetben üldözik, vagy akár meg is ölik. A különleges képességű emberek gyakran panaszkodnak arra, hogy rossz gyerekkoruk volt. Magányosak voltak, mert képességük elidegenítette az emberektől, a gyerekek csúfolták, a felnőttek féltek tőlük.
Manapság is élnek köztünk szuperemberek. A médiának hála megismerhetjük őket, és ez az ismertség hozhatja el nekik a sok esetben a biztonságot, jobb esetben az anyagi függetlenséget.
Kalkulátor embert, vagy fejszámoló művészt többet is ismerünk. A fejszámoló művészek olyan emberek, akik hatalmas számokkal nagyon rövid idő alatt képesek fejben műveleteket végrehajtani. Ezek az emberek az átlagosnál nagyobb memória kapacitással rendelkeznek. Nagyon ritkák, de képességük szerencsére ámulatba ejtette az embereket, és ezért legtöbbször meg is tudtak élni belőle. Ma már vicces, de a komputerkorszak hajnalán azért alkalmazták őket, hogy ellenőrizzék a komputerek eredményeit. Shakuntala Devi, egy indiai nő a teljesítményével még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, a könyv szerint mindössze harminc másodperc alatt képes volt segítség nélkül, fejben két tizenhárom jegyű számot összeszorozni.
A tudósok véleménye megoszlik ezzel kapcsolatban, hogy ez csupán tanult képesség, vagy szükséges hozzá valamilyen veleszületett képesség. Azt már sikerült bebizonyítani, hogy ezt a képességet sok tanulással és gyakorlással, különféle módszerek és stratégiák alkalmazásával lehet nagyságrendekkel jobbá tenni. A legtöbb ilyen művész naponta gyakorol, mert különben elsorvad képessége.
De vannak azok a ritka tehetségek, akiknek ez spontán megy. Például a németországi Welzheimben élő Rüdider Gamm. 
Neki egyszerű feladat például egy kétjegyű számot elosztani egy háromjegyűvel, és kiszámolni 100 tizedesig. Gyerekként féltek tőle, mert mielőtt megtanult rendesen beszélni, visszafelé beszélt. Vicces, de négyszer is megbukott matematikából, őt tartották a legrosszabb matekosnak. De 21 évesen, egyik pillanatról a másikra jobban számolt, mint egy komputer. Másfél évvel később lett ismert, amikor megnyert egy tévéshowt. Például pár pillanat alatt megmondta mennyi 87 a tizenkettedik hatványon: 188 031 682 201 497 672 618 081.
Vim Hof, a jégember. Hétévesen majdnem meghalt.
A hidegben elaludt a teraszukon, és csaknem megfagyott. De még időben megtalálták és kórházba került. Felépült, de később, 17 évesen valami megváltozott benne. Leesett az első hó, és ellenállhatatlant kényszert érzett, hogy mezítláb fusson a hóba. Azóta szinte vonzza a hideg. Különleges képessége, hogy bármilyen hideg közegben képes felmelegíteni testét. Januárban, Hollandiában egy könnyed fejessel ugrik a csatorna fagyos vizébe. és vígan lubickol benne. Egészen elképesztő mutatványokat hajtott már végre. Ő az egyetlen ember, aki egy óra 10 percet töltött jéggel eltemetve. Ő tartja a rekordot a jégtábla alatti úszásban: oxigénpalack nélkül, egy szál fürdőnadrágban 57 és fél métert tett meg. De ő az egyetlen, aki a sarkkörön túl, télen, hóban, ruha nélkül, mezítláb lefutotta a félmaratont. Állandóan próbára teszi képességét, rendszeresen edz egy hűtőházban.
Echolokáció. A denevérek és cetek képessége, hogy hanghullámok segítségével lássanak. A kilencvenes évek elején lett ismert egy tinédzser Ben Underwood.
Kétévesen daganatot találtak mindkét szemében, és háromévesen eltávolították szemgolyóit. Különleges képességet fejlesztett ki: megtanult a hanghullámok segítségével látni. Éles hangon csettint a nyelvével, és a visszhang alapján felderíti a környezetét. Sajnos Ben 16 évesen rákban meghalt, de azóta már többen felbukkantak ezzel a képességgel, köztük van egy hegymászó, aki vakon is egyedül mászik. Mesélték, hogy néhány év után szinte „látják” a világot. Agyuk ugyanúgy felépíti a világ képét az információk alapján. Mert a látás nem a szem, hanem az agy képessége.
Szinesztétát is csak keveset ismerünk. A ritka képesség, amikor áthallás van az érzékelések között. Kevesebb, mint ezer szinesztéta van a világon, aki a zenei hangok hatására színeket lát. És kevesebb, mint ötszáz, aki ilyenkor ízeket éreznek. De Elizabeth Sulser az egyetlen ismert ember, akinek mind a két képessége megvan. Számára a G hang kék, a kis szekund savanyú, a nagy szekund keserű.
Régebben egy ilyen ember tudományos rejtély lett volna, de változnak az idők, ma már a génsebészek keresik a szuperképességek titkait, genetikai okait, és remélik, hamarosan a döntés az ő kezükben lesz. A genetikusok már keresik azokat a géneket, amelyekkel a különleges képességek ki-bekapcsolhatóak. Genetika segítségével szeretnék megteremteni a jövő szuperembereit, akiknél már születés előtt meg lehet határozni, milyen képességekkel szülessenek.
De vajon ettől valóban fejlődik az emberi faj? Vagy éppen ellenkezőleg? Általánosan fogják a géneket állítgatni, már a petesejtben beállítják a kódolást, és mesterséges beültetés után hozza világra megtervezett gyerekét? Eltűnik a spontán evolúció, és eljön Gattaca című világ disztópikus világa? Vagy ez csak azok számára lesz elérhető, akik meg tudják fizetni? Eljöhet az az idő, amikor nem csak társadalmilag, hanem genetikailag is kettéoszlik a társadalom?
De ha mindenki számára elérhető lesz a szuperképesség, akkor már senki nem lesz szuper. Hiszen pont attól szuper, hogy egyedi. Ha a társadalom átlagos IQ-ját 100 pontról sikerülne 150 pontra emelni, ami ma egészen kivételes intelligenciának számít, akkor mi történne? Mindenki szuperintelligens lenne. De szüksége van erre egy társadalomnak? A száz és a százötven pont is csak egy viszonyítási pont. Az átlag IQ-t vették száznak. De ha az átlag százötven lesz, akkor ez lesz az új száz, hiszen ehhez kell viszonyítani. És akkor megint nincsenek kiugróan intelligens emberek. Csak a vonalat húztuk meg magasabban.
De a legfontosabb kérdés: van-e egy szülőnek joga megváltoztatnia gyermeke génkészletét? A szülő csodás matematikust szeretne, ezért bekapcsolják a matematika képességek génjeit. De mi lesz akkor, ha ez a gyerek később festő vagy író szeretne lenni? A társadalom már születése előtt belekényszeríti egy általa nem szeretett életbe?
Nehéz kérdések ezek, amelyeket a tudósok azzal hessegetnek el, hogy úl távoli az ilyen jövő, nem kell ezzel foglalkozni. Pedig lehet, hogy már most kellene ezen elgondolkodni.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
