A placebo meggyógyíthat, de a nocebo akár meg is ölhet.
Sokan hallottak már a placebo hatásról, azt orvostudomány bebizonyította létezését. De sokkal kevesebben tudják, van egy ellenpárja, a nocebo, amikor egy-egy beteg halálát vagy majdnem-halálát nem valós baj, hanem csak képzelt betegség, téves orvosi diagnózis vagy átok okozta.
Ismert egy eset a '80-as évekből. Egy babonás férfira woodoo átkot mondtak, s abban a hitben, hogy belsejében egy gyík rakott tojásokat, melyek kikelve belső szerveit fogyasztják, életveszélyes állapotban került kórházba. Semmi sem használt, végül az egyik orvosnak támadt egy ötlete. Hánytatót adtak neki, „kihányatták vele" az utolsó gyíkot is, hirtelen meggyógyult. De ne higgyük azt, hogy ez csak a primitív babonákra igaz.
Az 1970-es években egy férfinél májrákot diagnosztizált az orvosa, s közölte vele, hogy csak hónapjai vannak hátra. A férfi állapota rohamosan romlani kezdett, s az orvosa által kijelölt időpontban kötelességtudóan meg is halt. A boncoláskor azonban megdöbbentő állapotot diagnosztizáltak: a férfi orvosa tévedett. A daganat aprócska volt, s nem volt semmiféle áttétel. A férfi tehát nem rákban halt meg, hanem amiatt, mert elhitte, hogy rákban fog meghalni.
Egy férfi szerelmi bánatában antidepresszáns gyógyszereinek túladagolásával akart öngyilkosságot elkövetni. A gyógyszerek bevétele után azonban megijedt és megbánta tettét, s szerencsére hamar kórházba szállították. Állapota súlyos volt: pulzusa az egekben járt, zihálva vette a levegőt, a halálán volt. Egészen addig, míg meg nem jelent az orvosa, akinél a depresszióját kezeltette, s közölte vele, hogy a gyógyszerei valójában hatástalan placebók voltak. A fiatalember 15 perc múlva rendbejött, pulzusa és légzése teljesen normalizálódott.
Vannak azonban sokkal hétköznapibb és kevésbé ártalmas példák is. Megfigyelték például, hogy azok a páciensek, akiknek az orvosa részletesen ecseteli, milyen mellékhatásokra számíthatnak egy-egy gyógyszer alkalmazásakor, nagy arányban észlelik is magukon ezeket a mellékhatásokat - csak mert erre koncentrálnak, ezt várják. Azok az emberek, akik meg vannak győződve róla, hogy velük született hajlamuk van egy bizonyos betegségre, általában el is kapják azt a betegséget. Négyszer gyakoribb például a szívinfarktus azoknál a nőknél, akik úgy gondolják, hogy hajlamuk van rá.
Az a gondolat tehát, hogy betegek vagyunk, beteggé is képes tenni minket. A nocebo-hatást alig vizsgálják. Ennek etikai okai is vannak, hiszen súlyos etikai kérdést vet fel, hogy vajon egy kísérlet kedvéért állíthatja-e egy orvos a páciensének, hogy beteg, mikor valójában nem is az.
Csatlakozz a közel kilencezer-ötszáz főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Napi videó: Ki ne szeretne egy ilyen járgányt
Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)
