Hogyan lehet gombából házat növeszteni? Ki gondolta volna, hogy a NASA-nál létezik olyan, hogy gombaépítészeti projekt. 
Ha azt a szót halljuk gombaház, rögtön gyermekkori meséink jelennek meg előttünk. A kisegér, vagy a cincér, aki egy gombában lakott, vagy a hupikék törpikék és a mindenféle színben pompázó gombaházaik. Esetleg az idősebb nemzedék még Mézga Aladár köbükijének jövőbeli házára asszociál.
Pedig a téma ennél komolyabb. Ki gondolta volna, hogy a NASA-nál létezik olyan, hogy gombaépítészeti projekt. A név pontosan fedi a valóságot. Olyan technológiákkal kísérleteznek, hogyan lehetne gombából épületeket és belsőépítészeti tárgyakat növeszteni.
A Sci-Fi alkotók, ha a Holdban és a Marsban gondolkoznak, mindenféle fém, műanyag és üveg építményben gondolkoznak. Ezzel szemben a NASA kutatói keresik az alternatív lehetőségeket. A problémát a szállítás jelenti. Minden egyes kilogramm eljuttatása egy másik égitestre több tízezer dollárba kerül. Ezek után érthető, ha az űrkutatók nem betonban, téglában, vagy vasban gondolkodnak. A kutatók elképzelése szerint a távoli égitestre gombákat küldenénk, amelyek ott növekedve biztosítanák a szükséges infrastruktúrát.
Az elképzelés szerint a felfedezők előtt egy kompakt épületet küldenének oda. A landolás után a szerkezet kicsomagolja magát, és a benne elhelyezett gombatelepekhez vizet adnának. A gombák ezt a szerkezetet nőnék be, amiből rövid idő alatt kialakul a végleges struktúra.
A kutatás nem magára a gombatestre irányul, hanem a számunkra láthatatlan földalatti részére, a micélilumra. Ezek a vékony szálak folyamatosan növekedve benövik a környezetüket, és a felhasználva a rendelkezésre álló teret masszív struktúrát építenek fel.
A gombának azonban oxigénre és élelemre van szüksége. Ezt a problémát cianobaktériumok segítségével oldanák meg. A baktérium a vízből és széndioxidból oxigént és a gombáknak megfelelő tápanyagot állt elő.
A szerkezetet egy zárt térben növesztenék, és miután elkészül, hősugárzással elpusztítják benne az életet. Ezzel nem csak a kialakult struktúrát tartosítanák, de ez lenne a biztosíték arra is, hogy nem fertőznénk meg földi mikroorganizmusk a Mars felszínét.
A tervezett épület háromrétegű lenne. A külső jégréteg adná a vázat, és a sugárzás ellen is védene. Az alatt lévő rétegben a ciano baktériumok hasznosítanák az olvadékvizet és a jégen átjutó sugárzást. Ez a második réteg biztosítaná a belső micélium-rétegnek az oxigént és a tápanyagot.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
(via)
