Toochee

Ezt láthatták az Európából jövő első modern felfedezők. Sehol egy turista, érintetlen romok még a homokba temetve. Egyiptom eltemetett múltja, amivel még ők sem voltak igazán tisztában. Lenyűgöző időutazás turisták, árusok és koldusok nélkül.

Jelentéktelennek látszik, pedig ez az egyik legöregebb ismert híd.

Az egyik legrégebbi, még mindig használatban lévő íves híd az Arkadiko-híd vagy Kazarma-híd, amely a görögországi  Peloponnészoszi-félszigeten, a Tiryns és Epidauros közötti modern közút közelében található. A feltételezések szerint a görög bronzkorban, vagyis i. e. 1300 körül épült, így az egyik legrégebbi, ma is létező és használatban lévő híd.

A boltíves hidat küklopszi falazással építették, mészkősziklákból, kisebb kövekből és apró cserépdarabokból, amelyeket szorosan, habarcs nélkül illesztettek egymáshoz.

A híd 22 méter hosszú, 5,6 méter széles és 4 méter magas. A híd alján egy kis, körülbelül egy méter széles vízáteresz maradt. Az útpálya szélessége a tetején körülbelül 2,5 méter, így egy modern autó kényelmesen átfér rajta, bár a hídhoz vezető hajdani utat ma már növényzet borítja. A híd stílusa és sajátos építési módja miatt a régészek úgy vélik, hogy eredetileg lovas szekerek számára készült.

Az Arkadiko-híd egyike a négy ismert mükénéi korabeli korabeli ívhídnak Arkadiko közelében. Mind hasonló kialakítású és korú, és ugyanahhoz a két város közötti bronzkori országúthoz tartoznak.Az egyik a Petrogephyri-híd, amely az Arkadiko hídtól 1 km-re nyugatra, ugyanazon a patakon ível át. Mérete és megjelenése hasonló, a szerkezet nagyobb fesztávolságú és valamivel magasabb boltozattal rendelkezik. Ezt a híd is még mindig használatban van.

Egy ötödik, jól megőrzött mükénéi híd valamivel távolabb, az észak-argolisi Lykotroupinál található, ez egy másik fontos mükénéi főút része volt. Méretei hasonlóak az Arkadiko-hídhoz: Alul 5,20 méter széles, felül 2,40 méter széles, és a koronázott ívek fesztávolsága alig több mint egy méter. Az út mellett még mindig megtalálható a gyorsan haladó szekerek irányítására szolgáló szegély.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via, via, via, via)

A londoni Temze folyó partján álló Hampton Court palota szőlője a világ legnagyobb és legrégebbi szőlője, amelyet 1769-ben ültettek a királyi palota télikertjébe. Még abban az időben, amikor III. György volt Nagy-Britannia királya, és az amerikai gyarmatok még a brit trón uralma alatt álltak.

Gill Strudwick szőlőgondozó gondozza a Nagy Szőlőt. Fotó: Historic Royal Palaces

Ez a  szőlő is egy kis dugványként indult, amely az essexi Ilfordban található Valentine's Mansionban lévő anyatőkéről szaporítottak.. Lancelot "Capability" Brown, a főkertész, a régi Tudor latrinákból visszamaradt termékeny talajba ültette a szőlőt. 1887-re a tövénél már 1,2 méter kerületű volt.

A kereskedelmi célból tartott szőlőtőkék átlagos élettartama körülbelül 25 év, bár sok termelőnek van jóval idősebb szőlője is. Némelyik 100 évnél is idősebb. Az idősebb tőkék arról híresek, hogy még akkor is képesek kivételes minőségű szőlőt termelni, ha a terméshozamuk jelentősen csökken. Százéves szőlőtőkéből viszonylag kevés van, mivel a filoxéra és a gombabetegségek a XIX. században és a XX. század elején nagy pusztítást végeztek. A Nagy Szőlő kivételesen szerencsés volt.

Photo: Historic Royal Palaces

A viktoriánus időkben a kertészek úgy vélték, hogy egyetlen nagy szőlő bőségesebb termést hoz. Ezért üvegházat építettek a szőlő köré, amely a hűvös brit telek alatt fűtötték. Ahogy a szőlő nőtt, az üvegházat többször megnagyobbították. Az 1900-as évek elején épült egyikben nyilvános kilátó is volt. Ezt 1969-re ismét ki kellett cserélni, de a szőlő annyira belegabalyodott a szerkezetbe, hogy az új alumínium üvegházba beépítették a régebbi vaskeretet is.

Mary Parker szőlőgondozó 1970-ben Fotó: Historic Royal Palaces

Nincs feljegyzés arról, hogy a szőlőből bármikor is bort készítettek volna. Ehelyett Viktória királynő a szőlőt a windsori kastélyban lévő királyi házba küldte. Később VII. Edward úgy döntött, hogy a szőlőt a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni.

Ma a Nagy Szőlő leghosszabb hajtása 36,5 méteres. Átlagos termése 272 kg, 2001-ben hozta a legnagyobb termést, akkor 363 kg-ot szüreteltek.

Előkészületek az eladásra Fotó: Historic Royal Palaces

Fotó: Tel O'Brie/Flickr

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via)

Fogj egy régi képet, keresd meg képen szereplő helyet, és pontosan állj oda, ahol a fotós állt! Illeszd be a fotót a való világba! Furcsa időutazás a régi és mai London között.

Amerika legrégebbi elhagyott roncstelepe.

Kinn a vadonban. a fák felett élni.

Olaszországban van egy nagyon különleges hely, amit csak kevesen ismernek. Egy lenyűgöző átjáró az olasz Alpok szélén.

San Boldo-átjáró (olaszul Passo San Boldo) két település közötti közlekedést teszi lehetővé. A Veneto régióban található, 329 méter magasan fekvő Trichiana városka, és a Cison di Valmarino régióban található, 272 magasan fekvő Tovena között.

Hirtelen nagy tömegben jelenik meg, szinte mindent felfal, ami az útjába kerül, és tökéletes pusztítást végez.

Családi ház? Roskadozó pajta? Sziklafal? Ha nem tudod mit keresel, észre sem veszed az álcázott bunkereket.

Mint egy álomvilágba, vagy egy fantasy filmbe lépnél. A különles ajtó mögött varázslatos világ nyílik.