Toochee

A végtelen zöld mezőket kőfalak szabdalják fel száz kilométereken át. A csodás és titokzatos látvány titka a józan paraszti ész.

Ha Írország három jellegzetességét kell felsorolni, az a Whiskey, a harsogóan zöld mezők, és a kékesszürke kőfalak.

A kövek eredete százmillió évekre vezet vissza. Írország területe 370 millió évvel ezelőtt tengerfenék volt, a tenger két kontinenst választott el egymástól, meglepő módon az egyenlítőnél. Ennek a tengernek az üledékéből képződött az a mészkő, amely az Ír-sziget talapzatát adja. Bár Írország buja zöld, de csak egy kicsit kell ásni lefelé, hogy ez a kemény mészkő felbukkanjon.

Ezek a kövek az írek leggyakrabban használt építőanyaga Ebből készültek Burren kőkorszaki sírjai, Inishmore vaskori domb erődítményei,a középkor várai és kolostorai, a házak és gazdasági épületek, ezek a kövek vannak mindenhol. Keresztbe-kasul az egész országban.

Számunkra nagyon furcsa, hogy ezek a kőfalak mindenhol ott vannak, apró telkekre szabdalják a végtelen mezőket. Ennek oka prózai. Amikor a gazdák hozzáláttak a földműveléshez, először el kellett távolítani a köveket a földből, hogy szántani lehessen. Egyetlen logikus helyre lehetett pakolni a sziklákat: a telekhatárokra. Így alakult ki, hogy a telkeket kőkerítések veszik körül.

Ezeknek a falaknak van még egy jellegzetessége. A földek és legelők körül habarcs nélkül, egyszerűen egymásra pakolták a köveket. Így egy laza, omladékony fal épült. Az állatok hamar rájöttek, hogy a fal könnyen rájuk borul, ezért meg sem próbáltak átugrani, vagy átmászni rajta.

Az Aran-szigetek az egyik legszebb hely, ahol láthatjuk a kőfalak hatalmas hálózatát, Az Aran-szigetek egy három szigetből álló csoport Galway-öböl szájánál, Írország nyugati partján. A legnagyobb sziget Inishmore más néven Aranmore. A középső az Inishmaan és a legkisebb az Inisheer. Amikor az emberek több mint ezer éve megtelepedtek a kopár sziklákon, egy különleges mezőgazdasági módszert találtak ki.

it a A A sziklák repedéseibe, a résekbe, komposztált hínárt raktak, amit a tengerparton gyűjtöttek. Ebből jött létre a termőréteg. Ma a szigetek lehetetlenül zöld színűek az alacsony kőfalak osztják fel a mezőgazdasági területeket. ahol szegregáló állattenyésztés folyik. De közben folyamatosan gondozzák a vékony földréteget, hogy a szél ne  fújja el.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

 (via)

Németországban, az Északi-tenger partján apró kis mocsár-szigetek vannak, amelyeket a németek Hallig-nak hívnak. Ezek a földterületek apály idején a kontinenshez csatlakoznak, de szigetekké válnak, ahogy a dagály emelkedik. Tíz ilyen sziget van, de csupán csak három lakatlan.

A nagy Szovjet birodalom után rengeteg elhagyott épület maradt. Ezekben ma is van valami fenségesség. A pusztulás elhagyott szépsége.

Ember nélkül pusztulásra ítélve. A romlás és elhagyatottság szépsége. Romok és roncsok szerte oroszországban.

A lengyel Karol Nienartowicz hegyi fotósnak tartja magát. Sok éven át járta az ösvényeket a tökéletes téli jelenetek megtalálásáért. A Szudéták és a Kárpátok téli csodája.

Egy népmesébe illő külön világ.

Eltöltenél néhány éjszakát egy XI. században épült kastélyban?

A Jägala-vízesés a legnagyobb és a legbővízűbb vízesés Észtországban. De a színével hívja fel igazán magára a figyelmet.

A hagyomány a 18. századik nyúlik vissza.

Jelentéktelennek látszik, pedig ez az egyik legöregebb ismert híd.

Az egyik legrégebbi, még mindig használatban lévő íves híd az Arkadiko-híd vagy Kazarma-híd, amely a görögországi  Peloponnészoszi-félszigeten, a Tiryns és Epidauros közötti modern közút közelében található. A feltételezések szerint a görög bronzkorban, vagyis i. e. 1300 körül épült, így az egyik legrégebbi, ma is létező és használatban lévő híd.

A boltíves hidat küklopszi falazással építették, mészkősziklákból, kisebb kövekből és apró cserépdarabokból, amelyeket szorosan, habarcs nélkül illesztettek egymáshoz.

A híd 22 méter hosszú, 5,6 méter széles és 4 méter magas. A híd alján egy kis, körülbelül egy méter széles vízáteresz maradt. Az útpálya szélessége a tetején körülbelül 2,5 méter, így egy modern autó kényelmesen átfér rajta, bár a hídhoz vezető hajdani utat ma már növényzet borítja. A híd stílusa és sajátos építési módja miatt a régészek úgy vélik, hogy eredetileg lovas szekerek számára készült.

Az Arkadiko-híd egyike a négy ismert mükénéi korabeli korabeli ívhídnak Arkadiko közelében. Mind hasonló kialakítású és korú, és ugyanahhoz a két város közötti bronzkori országúthoz tartoznak.Az egyik a Petrogephyri-híd, amely az Arkadiko hídtól 1 km-re nyugatra, ugyanazon a patakon ível át. Mérete és megjelenése hasonló, a szerkezet nagyobb fesztávolságú és valamivel magasabb boltozattal rendelkezik. Ezt a híd is még mindig használatban van.

Egy ötödik, jól megőrzött mükénéi híd valamivel távolabb, az észak-argolisi Lykotroupinál található, ez egy másik fontos mükénéi főút része volt. Méretei hasonlóak az Arkadiko-hídhoz: Alul 5,20 méter széles, felül 2,40 méter széles, és a koronázott ívek fesztávolsága alig több mint egy méter. Az út mellett még mindig megtalálható a gyorsan haladó szekerek irányítására szolgáló szegély.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint nyolcvanezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via)
Fotó: Davide Mauro/Wikimedia Commons
Fotó: Silyba/Wikimedia Commons
Fotó: Kritheus/Wikimedia Commons