Toochee

Az Ausztráliát sújtó természeti katasztrófa olyan méreteket öltött, hogy az űrből is jól megfigyelhető. Az infravörös tartományban működő műszereken jól látszanak a tűzgócok. A hagyományos műholdas fotókon megfigyelhető a vastag füst, amit már a Csendes-óceán túlsó partján, a 7000 kilométerre lévő Chilében is kimutattak. A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok is folyamatosan figyelik az eseményeket. A tudósok becslése szerint a tűz miatt annyi szén-dioxid került a levegőbe, amennyivel a kontinensnyi ország fél év alatt terheli a környezetét.

Ebben a hihetetlen mocsokban fuldoklik Peking.

A német fotós, Thomas Herbrich a cigarettafüst szerelmese. El akarta készíteni a tökéletes fényképet. A cigarettafüst fényképezése nem is olyan egyszerű, a folyamat túlságosan gyors, a vaku egyszerűen lemarad róla. A képek tízezred másodperces expozícióval készültek. Ehhez kellett megfelelően gyors vakut találnia. Három hónap alatt 100 000 fotót készített, de mindössze hússzal volt elégedett. Néhány a legszebbek közül.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint huszonhatezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Szem-Szájnak gasztroblog:   Fekete csirke

Napi videó:  Az első hangok

Napi fotó:  Amikor a búvár meditál

Macskaőrség:  Egy szomorú macska

(via)

Ízlés, indián múlt, hagyomány, és sok pénz. Egy tökéletes ház a ködbevesző hegy tetején.

A Great Smokey Mountains, magyarul a Nagy Füstös-hegység Tennessee és Észak-Karolina államok határán, az Egyesült Államok délkeleti részén fekszik. Az Appalache-hegység régiójának része. A hatalmas keményfa erdőket és sötét fenyveseket jéghideg patakok szabdalják. Nevét onnan kapta, hogy a reggeli harmat felszállása után a völgyeket gyakran köd üli meg. Ebből kétszázezer hektár az Államok legnépszerűbb nemzeti parkja, amelyet évente kilencmillió ember látogat meg. Ez a föld hajdan a Cseroki indiánok otthona volt.

Ezek után nem véletlen, hogy Tyra és Jeff Armrein, akik büszkék indián őseikre, itt vásároltak egy öthektáros birtokot, ahol felépítették álmaik rönkházát.

A NASA múlt heti bejelentése felkeltette az érdeklődést az élet extrém megnyilvánulásai iránt. Az elmúlt évtizedekben több olyan élőlényt, életközösséget, és élőhelyet találtak a kutatók, amelyek alapjában rajzolják újra az élettérről, az élet lehetséges megnyilvánulásairól kialakított elképzeléseinket.

Ha ragaszkodunk az élet általunk ismert módjához, akkor a lehetőségek nagyon beszűkülnek. Először úgy gondoltuk, az élethez szabad oxigén, folyékony víz, és napfény kell. Ez utóbbi meghatároz egy bizonyos hőmérséklet tartományt. A konvencionális biológia 50 °C hőmérsékletet tekintett az élet felső határának.

A Yellowstone Nemzeti Park forrásának forró vízét az élőlények festik meg.

De az utóbbi évtizedekben nagyot változott ez a meggyőződésünk. Az első meglepetés az volt, amikor a Yellowstone Nemzeti Park 80 °C hőmérsékletű hévforrásaiban élő mikroorganizmusokra bukkantak. Ez alapjaiban rengette meg a régi dogmákat.

Az áttörést az 1977-es év hozta meg. A Galápagos-szigetek melletti lemeztektonikai árok kutatásán dolgozott az amerikai Alvin mélymerülésű tengeralattjáró. Feladata a régió geotermikus-geokémiai földerítésére volt. 24 merülése során egészen 2,5 km mélységig jutott. Legnagyobb meglepetésükre a tenger mélyén „füstölgő kéményekre” bukkantak, amelyekből több száz fokos, füstre hasonlító anyag tört elő, és gomolygott a felszín felé. A rejtély gyorsan megoldódott, a geotektonikus árok mélyén húzódó repedésekből forró víz áramlott ki, amely oldott ásványi anyagokban rendkívül gazdag: szénhidrogének, kénhidrogének, hidrogént és héliumot mutattak ki. A vizet ezek az oldott anyagok festették feketére.

A repedés alatt a földköpenyben viszonylag közel található a forró magma. A leszivárgó tengervíz felforr, ásványi anyagokat old ki, és újra a felszínre tör. A hideg tengervíz hatására lehűl, és kicsapódnak belőle az oldott anyagok. Ezekből épül fel a kémény.

Azonban nem egyszerűen gőz áramlik fel, hanem a víz úgynevezett szuperkritikus állapotban van: egyszerre nagyon magas nyomás alatt áll és extrém hőmérsékletű. Ilyenkor a vízgőz és a folyékony víz keveredik. Az elegy nehezebb lesz, mint a gőz, de könnyebb, mint a környező tengervíz, ezért jön létre ez a füstölés szerű hatás.

Fekete füstölő

A legmeglepőbb azonban a mélyben, teljes sötétségben, 110°C forróságban talált élővilág volt. A számunkra elfogadhatatlanul magas hőmérsékleten olyan élőlényeket, önálló közösségeket találtak, amelyek teljesen függetlenedtek a felszíni élettől. Az élet alapja nem a fotoszintézis, hanem a kemoszintézis  (A kemoszintézis az a folyamat, amely során az élőlény a szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energiával építi fel szervetlenből saját szerves anyagait.) Kemoszintézist folytató mikroorganizmusok egész seregére bukkantak, amelyeket meghökkentő külsejű egyéb lények fogyasztottak el, például közel méteres hosszúságú, kígyószerű állatok.

A fekete füstölők felfedezése újabb életterek lehetőségét kínálta a Naprendszerben és az univerzumban. Így került képbe az Európa, amelyet kilométer vastag jég borít. A Jupiter árapály-erői azonban nem kímélik a holdat, amely vulkanikusan aktív. Ezek következtében a jég alatt folyékony víz rejtőzhet, amely otthont adhat a füstölőknek és akár az élet kialakulásának. (Erről nagyon szemléletesen ír Arthur C. Clarke 2010, második űrodüsszeia című regényében.)

Ne hagyd ki a többit sem.